Számottevő katonai előnyökkel gazdagodhat a NATO Svédország és Finnország felvétele esetén

Az ukrajnai offenzíva megakadása is indokolhatja, hogy a korábbi fenyegetőzéseihez képest Vlagyimir Putyin hétfőn viszonylag higgadtan fogadta a hírt, miszerint Finnország és Svédország is beadja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

Az orosz elnök az Oroszországot és öt másik posztszovjet államot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének vezetőivel tartott találkozón azt mondta, nem tekinti feltétlenül fenyegetésnek a két észak-európai ország NATO-tagságát, de ha a területükre kiterjed az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúrája, akkor arra Moszkva válaszolni fog. Márpedig ez akár el is kerülhető, mert Finnország és Svédország követi a két 1949-es alapító tag, Dánia és Norvégia példáját, és kizárja, hogy a területén atomfegyverek legyenek vagy más tagállamok katonái állandó jelleggel állomásozzanak.

A svédek és a finnek keresztülhúzhatják Putyin tervét, hogy távol tartsa a NATO-t

Az ukrajnai háború többséget teremtett a NATO-tagság támogatására a semleges Finnországban és Svédországban, amelyek csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez Moszkva hátrányára rajzolhatja át Európa biztonságpolitikai térképét.

Elemzők egy része attól is tartott, hogy a csatlakozáshoz szükséges konszenzust Orbán Viktor magyar miniszterelnök töri meg, részben azért, mert Nyugaton sokan az orosz érdekek „körön belüli” képviselőjének tekintik, részben mert a NATO-ra is átviheti az EU-val kialakult konfliktusát, hogy azt feloldja. A Foreign Affairs amerikai külpolitikai szaklap egyik szerzője arra is emlékeztetett, hogy Orbán 2019 óta vitában állt Helsinkivel, mert akkor a második fél évben Finnország volt az EU soros elnöke, és kiemelt ügyként kezelte az emberi jogok és a jogállamiság megerősítését, s így aktívan végezte a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti eljárás előkészítését.