Nemzetközi lapszemle: Kulcskérdés az olajembargó elleni magyar vétó ügye

• Die Presse

A luxemburgi külügyminiszter kijelentette, hogy az új szankciós csomag ügyében egy-két pontot még tisztázni kell, de megvan hozzá a szándék. Asselborn ezzel együtt úgy látja, Magyarország hiába vár sokmilliárdos támogatást az uniótól, cserében, amiért elfogadja az újabb büntető intézkedéseket – ez egyszerűen nem megy. A megoldás az lehetne szerinte, hogy az Orbán-kormány több évet kapjon az átállásra.

Az osztrák külügyminiszter után a kancellár is szóvá tette, hogy az EU a nyilvánosság elé lép a belső vitákkal az embargó kapcsán. Prágai útja során Nehammer kifejtette: csak akkor szabad a Bizottság részéről közzétenni az eredményeket, ha a tárgyalások már lezárultak. Ugyanakkor megértést tanúsított a magyar álláspont iránt. Azt hangsúlyozta, hogy megfelelő biztosítékokat kell adni a jövőre nézve azoknak az országoknak, amelyek erősebben függnek az orosz olajtól.

A cseh házigazda kiemelte, hogy Prága teljes mértékben egyetért a csomaggal, de fontos, hogy az hátrányosabban érintse Oroszországot, mint azokat az államokat, amelyek meghozzák ezeket a lépéseket.

• Reuters

A lengyel elnök támogatja, hogy az EU szabadítson fel forrásokat és ily módon segítse, hogy Magyarország új szállítóktól tudjon energiahordozókat beszerezni. Duda ezt akkor mondta Varsóban, amikor közös sajtótájékoztatót tartott a bemutatkozó látogatáson tartózkodó Novák Katalinnal.

Novák Katalin első elnöki útja Lengyelországba vezetett, ahol megint elítélte a putyini agressziót

Beszélt arról is, hogy személyes meggyőződéséből fakad a megfogant emberi élet és a család védelme. Azt ígérte, hogy köztársasági elnökként a következő öt évben azon dolgozik majd, hogy többen, jobban, szebben éljünk Magyarországon.

Reményét fejezte ki, hogy Magyarország megszavazza az új szankciós csomagot, benne az olajbojkottal. Egyben megértést mutatott, amiért a magyar kormány szorosan együttműködik Moszkvával a szénhidrogének területén.

• Der Standard

A cseh Európa-miniszter gyakorlatilag azt közölte, hogy nem kell túllihegni a V4-es csoport jelentőségét, mert az együttműködési forma leginkább az egyeztetést szolgálja, de ettől még sok esetben eltér a tagok véleménye. Mikulas Bek, aki korábban a brnói egyetem rektora volt, hozzátette, hogy a háború előtt a jogállami vita miatt a magyarok és a lengyelek szembeálltak a csehekkel és a szlovákokkal. Mostanra viszont már 3+1 az erőviszony, mivel Magyarország külön álláspontra helyezkedett Ukrajna kérdésében.

Kitért arra, hogy a harcok bizonyos területeken megkönnyítették a vitákat az európai országok között, mert a lényegre kell összpontosítani. Az ideológiai ellentétek a háttérbe szorulnak.

• Bloomberg

Magyarország most már legalább 770 millió euróra becsüli annak a költségeit, ha szakít az orosz olajjal. Ezt olyan források erősítették meg, amelyek részt vettek az e heti egyeztetéseken. 550 millió kellene a finomítók átállítására, 220 millióból pedig az Adria-vezetéket kellene kibővíteni. De elképzelhető, hogy a magyar fél további segítségre tart igényt, ha ellensúlyozni kell a tilalom miatt várhatóan megugró áremelkedéseket.

Az EU semmi jelét nem adta, hogy a magyar követelésnek megfelelően csupán a hajón érkező energiahordozókra vonatkozna a készülő szankció. Arra, ami csövön érkezik viszont nem. Beavatott források ugyanakkor remélik, hogy a ma nyilvánosságra kerülő új európai energiastratégia hatására a magyar fél eláll a vétófenyegetéstől, így túl tudnak lépni az egy hete beállt holtponton. Bár Orbán jelezte, hogy a hó végi uniós csúcson tisztázhatják a kérdést.

A magyar álláspont azonban egyre élesebb bírálatokat vált ki a partnerek részéről – közölte egy diplomata. Még a korábbi szoros szövetséges Csehország is lázong. Külügyminisztere úgy foglalt állást, hogy Orbán véleménye elfogadhatatlan.

• Die Presse

Az újság komolytalannak nevezi a tervezett olajbojkottot, mert a magyar vétófenyegetés árnyékában már féltucatnyi kormány jelentős engedményeket csikart ki magának. Eltanulták Orbán Viktortól, miként kell csinálni, hogy kedvezményekhez jussanak. Így azonban nem sok marad a Bizottság elképzeléséből. A magyarok mellett a szlovákok, a csehek, a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartoznak ide. Valamennyien különleges elbánást harcoltak ki a nagyköveti egyeztetéseken, és Bulgária is igyekszik felzárkózni hozzájuk.

Először is hosszabb átmeneti időt kötöttek ki. Az uniós zászló alatt hajózó tankerek továbbra is szállíthatnak orosz kőolajat, ehhez ragaszkodott Görögország, Málta és Ciprus. Ugyanakkor bár Magyarország valóban erősen ki van szolgáltatva az orosz szénhidrogéneknek, Brüsszel gyanítja, hogy Orbán egy füst alatt szeretné elérni a helyreállítási alap pénzeinek felszabadítását is. Emellett igyekszik lefékezni a frissen beindított jogállami mechanizmust. Nagyon valószínű, hogy pénzzel lehet majd megnyerni, ám a sok kivétel miatt aligha sikerül elérni az EU célját, vagyis hogy a szankciók sokkhatást fejtsenek ki az orosz gazdaságra.

• Der Standard

Orbán mértéktelen követelésekkel állt elő annak fejében, hogy belemenjen az embargóba. Azaz drágán adja a beleegyezését, mert uniós pénzből kívánja korszerűsíteni a magyar energetikát. Azt ismételgeti imamalomszerűen, hogy a magyar emberek nem fizethetik meg a háború árát. Ilyen közhelyekkel nyerte meg a választást.

A kilátásba helyezett vétót olyan kívánságokkal köti össze, amelyeket az EU aligha teljesíthet. Azt mondja: vagy kiveszik a csővezetéken érkező olajat a szankciók hatálya alól, vagy Brüsszel fizesse a tilalom minden költségét, következményét. A magyar fél már be is jelentette az árat: 700 millió dollár, bár legutóbb Szijjártó Péter már 15–18 milliárdot emlegetett.

Az ilyesfajta zsarolások miatt Orbán már jó ideje problémás tényezőnek számít a szervezetben. Nem kizárt azonban, hogy ezúttal egy nagyobb játszmába próbál belekezdeni. Hiszen a Bizottság útnak indította a jogállami mechanizmust – éspedig a vélt, felső szintű korrupció miatt. Az ez ügyben küldött levél azt tartalmazza, hogy a brüsszeli támogatások egy része kiválasztott oligarcháknál köt ki, akik segítik a rezsimet.

De befagyott az újjáépítési alap is, mert az Orbán-kormány nem tudta bizonyítani, hogy a pénzeket törvényesen költik el. Az árukapcsolás azonban, tehát ha a miniszterelnök enged az embargó ügyében, viszont az unió nem veszi annyira komolyan a jogállamiságot, azt a benyomást keltené, hogy meg lehet zsarolni az EU-t.

• Neue Zürcher Zeitung

Nem tudni, hogy Orbán miért fekszik keresztbe az unió Ukrajna politikájának, illetve miután Putyin régi barátjáról van szó, nagyon is világos a szándék – írja vendégkommentárjában Ungváry Krisztián. A magyar és az orosz vezető közös ideológia gyökerei teljesen egyértelműek. A magyar fél külön úton jár az EU-val szemben: elfogadta ugyan az eddigi megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, az olajembargóról viszont hallani sem akar.

Kovács Zoltán kerek-perec közölte a BBC-vel, hogy kormánya nem kívánja támogatni az ukrán területvédő politikát. Ily módon azonban Magyarország elszigetelődött, ami nem csupán kínos, hanem az európai összefogást veszélyezteti. Közben pedig burkoltan a Kreml szekerét tolja. Jóindulatú elemzők arra vezetik vissza az orbáni megközelítést, hogy a miniszterelnök egyensúlyozni kíván a Nyugat és Moszkva között, miután függ az orosz energiaszállításoktól.

Ugyanakkor feltételezhető, hogy az olcsó szénhidrogénekből származó nyereség hatalomközeli köröket szolgál. Az elemző figyelemreméltónak nevezi, hogy a magyar vezetés az orosz kottát követi. Vonatkozik ez az ellenzék és a sajtó fékentartására, az oligarchákra, a nyugati demokráciák megítélésére, valamint az LMBTQ-jogokra. Viszont a magyar félnél nem tapasztalni küldetéstudatot.

Hogy Putyin mivel fogja Orbánt, arra Ungváry idézi az annak idején börtönbüntetésre ítélt Dietmar Clodót, aki szerint ő maga 1994-ben egymillió márkát adott át a jelenlegi miniszterelnöknek, az orosz üzletember, Szemjon Mogiljevics megbízásából. És lehet, hogy a vállalkozó, akit később Putyin lecsukatott, úgy vágta ki magát a csávából, hogy átadta az elnöknek a terhelő bizonyítékokat. Orbán Viktor még 2009-ben, még ellenzékiként találkozott Putyinnal, majd 2010-es kormányra kerülése után fordulat állt be az orosz viszonyban.

Az ukrán válság kapcsán az oroszok úgy gondolják, hogy a magyar kormány a hasznos idióta szerepét töltheti be számukra, aláásva az EU egységét. A kérdés viszont az, hogy Orbán képes-e még megvédeni az országot a Putyinnal kötött szövetség káros hatásaitól.