Kormánynévsor: négy éve ilyenkor már tudtuk, most még csak tippjeink vannak
Sok még a bizonytalanság, a találgatás az ötödik Orbán-kormány összetételéről, és ezúttal lassabban is alakul meg a kabinet – négy éve ilyenkor, már a teljes névsor nyilvános volt, most pedig Orbán Viktor május végére ígéri. Pintér Sándor és Semjén Zsolt továbbra is biztos pontja lesz a kormánynak, és a miniszterelnök biztosan számít Szijjártó Péterre, Varga Mihályra, Gulyás Gergelyre, bár elképzelhető, hogy egyes posztokon taktikai személycseréket hajt végre.
Kormányváltáska – hirdette célját az ellenzéki összefogás textilszatyrokon még a kampányban, és ha nem is úgy, mint szerették volna, de tényleg közeleg a kormányváltás. Csakhogy az újat is Orbán-kormánynak hívják, még ha a kabinet összetétele az eddig kiszivárgott, illetve kiszivárogtatott információik, találgatások szerint kisebb-nagyobb mértékben változik is. Néhányan maradnak, forognak új nevek, lehetnek taktikai személycserék egyes posztokon, de
biztos, hogy Orbán Viktor semmit nem bíz a véletlenre, és amikor bejelenti a végleges névsort, lesz rajta meglepetésnév is.
Négy éve éppen április 27-én vált hivatalossá a negyedik Orbán-kormány névsora: akkor Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közleményben tudatta a listát, de a kormány hivatalos megalakulása, a miniszterek eskütétele csak hetekkel később, május 18-án történt meg. Április végére viszont akkor már senkinek nem okozott meglepetést az addig elejtett információk alapján a névsor. Most viszont, mintha kevesebb lenne a kiszivárogtatás, több a bizonytalanság, noha Orbán már hetek óta folytat tárgyalásokat a miniszterjelöltekkel – a nyilvánosságnál a KDNP többet tud, állítólag elégedettek is.
Pintér, Varga, Gulyás biztos marad
Ami az eddigi információk alapján biztosnak tűnik, hogy Pintér Sándor belügyminiszter marad. A tárcavezető már az 1998-ban megalakult első Orbán-kormányban is ezt a posztot töltötte be, és azóta mindegyik kabinetben bársonyszéket kapott Orbántól – ha időről időre fel is merült, hogy az idén 74 éves volt rendőrtábornok, egykori országos főkapitány újabb ciklust nem vállal, mindig fix tagja volt Orbán kabinetjeinek.
A veterán miniszterek között Pintért követő Varga Mihály is szinte biztos, hogy az új kabinet tagja lesz, ahogy 2001 eleje óta tagja volt az első Orbán-kormánynak, majd az azt követő háromnak: előbb pénzügyminiszterként, majd nemzetgazdasági miniszterként, végül újra a pénzügyi tárca élén. Amikor éppen nem volt miniszter, Varga valamilyen fontos államtitkári vagy tárca nélküli miniszteri posztot töltött be, sőt volt miniszterelnök-helyettes is. Az ötödik Orbán-kormányban is pénzügyminiszter lehet, bár a Népszava információi szerint a Varga Mihály általa vezetett tárca hatásköre valószínűleg szűkülni fog.
A Pénzügyminisztérium hatásköre persze már így is szűkebb, mint elődje, a második és harmadik Orbán-kormányban működő Nemzetgazdasági Minisztériumé. Varga ugyanakkor a 2016 júliusában létrehozott gazdaságpolitikai kabinet (majd a világjárvány idején megalkotott gazdaságvédelmi operatív törzs) vezetőjeként hivatalosan mégiscsak irányítója volt eddig a gazdaságpolitikai stratégia kialakításának – kérdés az, hogy ez a hatáskör kié lesz. A Népszava szerint egy külön tárcát hozhatnak létre a stratégia, az energetika és a fejlesztések koordinálása terén (ezek most az ITM-hez tartoznak), e terület irányítására pedig állítólag a miniszterelnök Nagy Mártont közgazdászt, a jegybank volt alelnökét látná szívesen.
A gazdaságpolitikai mozgolódás érintheti a tárca nélküli minisztereket is: szintén az atv.hu forrásai szerint Süli János már várhatóan nem lesz Paks-miniszter, mert nem lesz külön ilyen “tárca”, az amúgy is bizonytalan jövőjű Paks II. beruházás egy nagyobb minisztériumhoz kerülhet. Kérdéses továbbá az is, mi lesz Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sorsa – ezt megint csak a helyezkedés határozza meg.
Másik lehetséges új miniszterként az Azonnali Orbán Balázst emlegette, aki már most is a kormányfő „politikai igazgatója” a Miniszterelnökségen, nem mellesleg a fideszes elitképzőként emlegetett Matthias Corvinus Collegium vezetője. Orbán Balázsra akár egy önálló oktatási tárca vezetését is bízhatják – igaz, erről Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta: teljesen önálló oktatási tárca nem lesz, bár “minden eshetőség az asztalon van”.
Az egyik legfontosabb tárca, a Miniszterelnökség eddigi vezetőjével, Gulyás Gergellyel amúgy már beszélt is a kormányzati szerepvállalásról a miniszterelnök, bár a kormányinfón Gulyás azt nem akarta elárulni, hogy felkérték-e a folytatásra, és azt sem, hogy ő maga amúgy vállalná-e. Az egyéni képviselőjelöltként saját körzetében Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet legyőző Lázár János ismét bekerül a parlamentbe, és azt Orbán Viktor a választás utáni sajtótájékoztatóján sem zárta ki, hogy visszatérjen a kormányba, de alighanem nem a korábban általa vezetett kancellária élére. Azt sokan már kész tényként kezelik, hogy Lázár számára egy összetett feladatokkal – így az agráriumi, élelmiszeripari fejlesztésekkel, kiskereskedelemmel foglalkozó tárca formálódhat. Kérdés az, hogy ez azt jelenti, a szakma körében elismert Nagy István helyett ő lesz az agrárminiszter – hiszen ezek a feladatok jobbára az ő tárcája alá tartoznak –, vagy azt, hogy utóbbi feladait jócskán megkurtítva kap egy új tárcát Lázár.
Navracsicsot is reaktiválhatja Orbán
Navracsics Tibor mindenesetre korábban arról beszélt egy interjúban, hogy Lázár ambicionálja ezt a feladatot. A volt uniós biztos is visszatérhet azonban a kabinetbe: erről a 24.hu írt, az érintett pedig nem is cáfolta. Navracsics a második Orbán-kormányban közigazgatási és igazságügyi miniszter, majd a harmadikban egy rövid ideig külgazdasági és külügyminiszter volt. A portál információi szerint azonban az új kabinetben Navracsics vezetésével olyan uniós fejlesztési tárca jöhet létre, amely egybefoghatja a források elosztásának és felhasználásának felügyeletét is. (Korábban, Lázár János vezetése alatt a Miniszterelnökség fogta össze az uniós stratégia és forráselosztás felügyeletét, azóta ez a két terület kettévált, előbbi az utolsó ciklusban Varga Judit igazságügyi miniszter alá tartozott.) Ehhez az új minisztériumhoz kerülhetne a most a Miniszterelnökség által felügyelt uniós terület, valamint a Belügyminisztériumtól az önkormányzatok felügyelete is.
A munkamániás – és világjárását a Facebookon lelkesen dokumentáló – Szijjártó Péter maradhat a kormány tagja, ám elképzelhető, hogy nem a jelenlegi posztján. Az Azonnali legalábbis arról írt, hogy bár Szijjártóhoz a végsőkig ragaszkodik Orbán, és alapvetően továbbra is a külgazdasági és külügyminisztérium vezetőjeként, lehet, hogy új feladatot kell találnia neki, miután egyre kevesebb helyen látják szívesen a konfrontatív magyar külpolitika képviselőjeként. A portál forrásai szerint elképzelhető, hogy ha esetleg mégsem külügyminiszterként, akkor kancelláriaminiszterként, vagy akár egy kifejezetten egy neki kreált, bel- és külgazdasági tárca élén számíthat Szijjártóra a kormányfő, sőt talán az állami vagyon egyes elemeinek felügyeletét is hozzá rendelné. Orbán Vikor egyébként az elsők közt beszélt az új kormány apropóján Szijjártóról, amikor a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, szeretné, ha Szijjártó továbbra is betöltené a pozícióját.
Szijjártó sorsa a háborútól függ |
A Szijjártóra vonatkozó fenti Orbán-kijelentést értelmezve korábban a HVG forrásai arra figyelmeztettek: a politikusra biztos fontos megbízás vár a következő kormányban (nem függetlenül attól, hogy ő az egyik leglojálisabb minisztere Orbánnak), de a külügy irányítójának személyéről talán csak akkor születik döntés, amikor az orosz–ukrán háború diplomáciai, gazdasági következményeinek ismeretében világossá válik, milyen irányultságú vezetőre van inkább szükség ezen a poszton: egy atlantistára, aki könnyebben szót ért a nyugati szövetségeseinkkel, vagy a keleti orientáció fenntartását ítéli fontosabbnak a kormányfő. Ebben a helyzetben érthető, ha Orbán a lehető legtovább akar várni az új kormány kihirdetésével – maga Orbán is arról beszélt eddig, hogy május végénél előbb várhatóan nem alakul meg az új kabinet, bár később Gulyás Gergely már május közepét valószínűsített.
|
Kásler mehet, de nem lesz egészségügyi tárca
A Szijjártóhoz hasonlóan Facebook-aktív és sokat dolgozó – legalábbis az EU-t gyakran szapuló – igazságügyi miniszter Varga Judit pozíciója is változhat az új kormányban. Az Azonnali vetette fel, hogy Vargát átmozgathatják, és ő lesz a külügyminiszter, bár valószínűbb, hogy marad a posztján – a kérdés tehát az, megmarad-e Szijjártóhoz hasonlóan konfrontatív politikusnál megmarad-e az uniós stratégia alakítása.
Ennél is kevéssé valószínűnek tűnik olyan új arcok felbukkanása a kormányban, mint például Merkely Béláé, a Semmelweis Egyetem rektoráé, akit az Azonnali szerint régóta emlegetnek az egészségügyi miniszteri poszt várományosaként – éppúgy, mint az egészségügyi reformmal már próbálkozó Szócska Miklós egykori államtitkárt. Attól, hogy Gulyás Gergely közben kizárta egy önálló egészségügyi tárca létrejöttét, még kaphatnak bársonyszéket, Merkely akár a teljes erőforrástárcát felügyelhetné, mivel sokan szinte biztosra veszik Kásler Miklós menesztését. De a Magyar Narancs szerint az is elképzelhető, hogy az egészségügy a Pintér-féle belügyi tárca alá kerülhet.
A Népszava információi szerint Palkovics László, az innovációért és technológiáért felelős miniszter a kormány tagja marad, de állítólag ragaszkodik a felsőoktatás felügyeletéhez – ez is alátámaszthatja Gulyás állítását, miszerint nem valószínű az oktatásügy külön tárcához szervezése. Nem tudni azonban semmit a honvédelmi tárca vezetőjének, Benkő Tibor volt vezérkari főnöknek a sorsáról. Pedig a minisztérium fontosságát mi sem jelzi jobban, hogy eközben a kormány maga is aktívan kommunikál a szomszédban zajló ukrajnai háború okán a békepártiság hangsúlyozása mellett a védekezés, felkészülés fontosságáról, sőt mint arról a hvg.hu is írt, az új kormány egyik első dolga lesz az Alaptörvény újabb módosításának kezdeményezése, méghozzá az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzet bevezetése érdekében.
Erre az öt kiemelt témára fókuszálhat Orbán az új kormányzati struktúra felépítésekor
A kormány felállítását május végére tervezi Orbán Viktor, de az bizonyos, hogy vannak olyan ügyek, amelyek az új struktúrától függetlenül napirenden maradnak.
Ami a kormány más tagjait illeti, a koalíciós partner KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak bérelt helye van az Orbán-kormányokban miniszterelnök-helyettesként – vélhetően az ötödik Orbán-kormányban sem lesz ez másként. Erre utal, hogy az atv.hu-nak a minap Semjén úgy nyilatkozott, hogy beszélt Orbánnal, és “a miniszterelnök úr a kereszténydemokraták teljesítményével maximálisan elégedett volt, és a KDNP is elégedett lehet a következő kormányban betöltött helyekkel”.