Ujházy András közoktatásról, tudományról: „Az emberiség nem beavatott része feladta a megértést”

hvg360: Big Data, járvány-előrejelzés, kvantumszámítógép, személyre szabott orvoslás... A 21. század a természettudományok, az informatika és a matematika százada lesz?

Ujházy András: Nem lehet igen-nemmel felelni. A 20. század egyértelműen az informatika százada volt. Mára viszont a természettudományos tudás mennyisége akkorára nőtt, hogy az ember számára felfoghatatlan. Az emberiség nem beavatott része feladta a megértést, csak felhasználója az eredményeknek. A technikai haladással nem járt együtt egy arra vonatkozó morális fejlődés; senki sem elemezte, hogyan befolyásolja az ember testi-lelki formálódását és társadalmi életét. Sok aggasztó jelenség mutatja, hogy ezen a téren nagy baj van. Lehet, hogy ez valamiképp megtorpanásra kényszeríti majd a technikai fejlődést.

hvg360: Ezzel párhuzamosan a hazai közoktatásban mintha fokozatosan visszaszorulnának a természettudományos alapozó és szaktárgyak. Valóban így van?

U. A.: Csak egy példa. A ’78-as tantervben felső tagozaton és gimnáziumban öt évig átlagosan heti 2 órában tanították a kémiát. Most négy éven át heti 1,5 órában. Ez 40 százalékos csökkenés. A többi természettudományos tárgy is hasonló cipőben jár. Ráadásul a korábbinál alsóbb évfolyamokban tanítjuk ezeket, amikor még nincs meg a diákok megfelelő értelmi érettsége, matematikai tudása.

Az egyes tárgyak pedig annyira összetorlódnak a tantervben, hogy nem képesek egymásra épülni. Ellehetetlenül a valódi megértés.

A környezetismeret megszüntetése 1-2. osztályban pedig már minősíthetetlen. Most, amikor a virtuális valóság előretörése miatt sokkal kevesebb a tapasztalatuk a gyerekeknek a valós világról, akkor az ezt biztosító tantárgy eltörlése vétek!

hvg360: Mi a változtatások oka? Politikai kommunikáció szintjén a természettudományos oktatásnak egyfajta prioritása van.

U. A.: A természettudományos oktatás válsága az információk sokaságában és a társadalom belefáradásában rejlik. Egyre nehezebben érthető, így egyre kevesebb embert érdekel. A virtuális valóság meg lassan legyőzi a valódit. Ha újra fel akarjuk kelteni a diákok érdeklődését a valódi világ iránt, akkor ki kell szakítani őket a virtuálisból, valós élményeket kell adni nekik.

hvg360: Oktatásunk eredménytelenségének oka a felső tagozatban keresendő – állítja Knausz Imre oktatáskutató. A kulcs tényleg ez a négy év lenne?

U. A.: A kiskamaszkor a fejlődésünk legnehezebb időszaka: a gyerekkori gondolkodás már szétesett, de a felnőttkori még nem alakult ki. Tízéves kor körül indul el az agynak egy olyan átstrukturálódása, ami már egészen másfajta (elvont, fogalmi) gondolkodást és tanulást tesz lehetővé. Kicsit olyan ez, mint a teljes átalakulás a lepkebábban: egy hernyó bábozódik be, ott látszólag teljesen szétesik, majd újjáépül és kirepül a lepke. Nem mindegy, milyen ingerek érik ekkor a gyerekeket. Sorsdöntő, hogy találkoznak-e olyan pedagógusokkal, akik segítik átélni ezt a számukra nehéz időszakot. Jó elképzelés, hogy érdekes jelenségeket mutassunk be a nekik, de nincs rá idő: a felső tagozatban ott van a felvételi- és a nyelvtanulási kényszer. E teherrel a gyerekek nagy része nehezen birkózik meg.

hvg360: Gyakran halljuk, hogy előbb érnek a mai gyerekek. Nem igaz ez azokra az agyi folyamatokra is, amik eddigi tudásunk alapján csak tízéves kor körül kezdődnek?