A kilépésnél is fenyegetőbbet üzent az EU-nak a katonás Orbán

"A sas leszállt” – ezzel a címmel osztott meg fotót a közösségi oldalán Orbán Viktor, miután a Magyar Honvédség nevére íratott kormánygépével 2020 tavaszán landolt a berlini repülőtéren, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyaljon. 

„A partraszállás sikerült!” – mondta a koronavírus utáni helyreállítási alapról folyó tavalyi uniós tárgyalásai után. Bár ebben éppúgy tévedett, mint amikor a koronavírus első hullámainak lecsengésekor azt állította, hogy teljes vértezetben, „állig felfegyverkezve” várjuk az újabb hullámát,

a kormányfő hétvégi, a Várkert Bazárban tartott évértékelőjén új értelmet nyertek a civil lakosság harci kedvét fokozni hivatott korábbi fordulatok.

És persze az elmúlt évek olyan kormányzati lépései is, mint az MHSZ újraélesztése, a honvédelmi nevelés és az iskolai lőtérprogram erőltetése vagy az, hogy az egyetemi felvételinél jóval több pluszpont jár a tartalékos szolgálatért, mint egy nyelvvizsgáért. A kormányfő ezúttal már nem csupán átvitt értelemben – és a tényleges harcászati tevékenységet nem érintő területekkel (IMF, Brüsszel, Soros, járvány, migránsok) kapcsolatban – használta a háborús retorikát, hanem olyan konkrét geopolitikai helyzetekre, mint a Balkán vagy az orosz–ukrán konfliktus. Utóbbi esetben indokolhatóan, a Balkán kapcsán azonban – tőle nem szokatlan módon – túlzóan.

Orbán közéleti megnyilvánulásaiban úgy egy éve figyelhető meg ez a fajta – eleinte nem is nagyon érthető – katonapolitikai konkretizálás.

Tavaly a honvédelem napja alkalmából már arról beszélt, hogy „mi vagyunk a legnagyobb számban a Kárpát-medencében, nekünk kell a legerősebb hadsereg is”, illetve hogy „ne legyenek illúzióink, a NATO nem fog minket megvédeni”.