Olyan, mint Putyin – így dicsérik Orbánt az orosz sajtóban

„A globalisták és liberálisok Kis európai Putyinnak nevezik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – ez ott olyan súlyos káromkodásnak számít, mint a fasiszta, a nacionalista vagy a homofób kifejezés. A magyar vezető azonban lerázza magáról a vádakat, ő a saját útját járja, és az ország, valamint a nemzet érdekeit helyezi előtérbe” – írta a RIA Novosztyi. Az állami hírügynökség szerint nem meglepő, hogy Orbán könnyen találja meg a közös hangot azokkal, akiket ugyanezek az elvek vezérelnek. „Vlagyimir Putyin is ezen emberek közé tartozik, annak ellenére, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja” – emlékeztetett a RIA Novosztyi.

A hivatalos moszkvai véleményt tükröző elemzés szerint miközben Orbán Moszkvában tárgyalt, Kijevbe az európai politikusok egész deszant alakulata szállt le, köztük Mark Rutte holland miniszterelnök, hogy megvédjék Ukrajnát az általuk kitalált orosz agressziótól. „Rutte nem csak Moszkvával üt meg kemény hangot: a holland kormányfő az EU-csúcson szinte rákiabált Orbánra, közölve vele, hogy Magyarországnak nincs helye az unióban. Azaz Rutte az egyik oldalon Ukrajnát védi, míg a másikon Magyarországot kiebrudálná az EU-ból – úgy, hogy Magyarország Európa része, míg Ukrajna az orosz világhoz tartozik” – áll az elemzésben.

AFP / YURI KOCHETKOV

„Ilyen barátok között – hiszen Hollandia Magyarországgal együtt az unió tagja – Orbánnak ellenségre már nincs is szüksége” – írta a RIA Novosztyi, amely szerint Magyarországot nem tudják kirakni az EU-ból a „haladó értékek” védelmezői, hiszen félnek a láncreakciótól. „Ezért különféle trükkökkel próbálkoznak, például azzal, hogy nem hívják meg Orbánt a demokraták csúcstalálkozójára. Pedig Orbán valódi demokrata: a kommunista kormányzat ellenzékeként kezdte pályafutását, és követelte a szovjet csapatok kivonását. Orbán egy ideig a Nyugat számára is elfogadható politikus volt, ám néhány év tapasztalattal a háta mögött megértette, a nemzetek fölötti nyugati struktúrák nem foglalkoznak a magyar érdekekkel, s ezért a magyar identitás kemény védelmezőjévé vált” – vélekedett a szerző Pjotr Akopov.

Orbán, az igazi békeharcos

Megszólalt Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács alelnöke is, aki Boris Johnson brit miniszterelnök kijevi és Orbán Viktor moszkvai látogatását hasonlította össze.

„Míg Moszkvában az energetikai együttműködésről, a járványügyi közös fellépésről, valamint az európai közlekedési útvonalak fejlesztéséről volt szó, addig a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben tartott találkozón fegyvervásárlásról és Oroszország megfékezéséről tárgyalt Johnson. Orbán és Johnson is béketeremtőnek nevezi magát. Orbán esetében ez egyértelműen sikerült is, mert Moszkvában két olyan politikus ült össze, akik saját nemzeti érdekeiket nem az összeurópai érdekekkel szemben, hanem éppen azokkal összhangban fogalmazták meg. Ezért el is értek konkrét megállapodásokat, amelyek még évtizedekig érvényben maradnak. Johnsonnak ez nem sikerült. Kijevben ugyanis két olyan politikus találkozott, akik saját belpolitikai problémáikat a nemzeti, sőt az európai érdekek rovására kívánták megoldani. A találkozó valódi értéke a nullához közelít” – vélekedett Koszacsov. Azt jósolta, hogy a valós eredmények ellenére a Putyin–Orbán-találkozó európai visszhangja negatív lesz, míg a Zelenszkij–Johnson-tárgyalást a béke felé tett lépésként értékelik majd.

Orbán, aki nem fél

Vagyim Truhacsov orosz politológus szerint Orbán Viktor ismét megmutatta, hogy valóban független politikus, akit elsősorban saját hazájának érdekei foglalkoztatnak, nem pedig az, hogy beálljon egy külső ellenfél ellen szerveződött valamiféle globális szövetségbe. „Ezért nem szeretik őt az USA-ban és az EU-ban. A magyar liberális értelmiség, amely be kívánja építeni Magyarországot az EU és NATO nevű vonatszerelvénybe, ugyancsak nem tudja neki megbocsátani, hogy több vektorú politikát folytat, amelybe az Oroszországgal folytatott párbeszéd is belefér” – vélekedett az elemző.

Az eadaily nevű orosz hírportálon megjelent cikkben hangsúlyozta, Orbán annak ellenére sem félt Moszkvába menni, hogy a NATO-ban és az EU-ban úgy festették le a találkozót, hogy azon két olyan ország vezetője vesz részt, ahol nem tartják be a jogállamiság elveit, és még LMBTQ-közösség jogait is csorbítják. „Emlékezetes az, hogy amikor Moszkvába látogatott Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, és a politikus lekezelően figyelmeztette Oroszországot a „haladó értékek” vállalására, valamint látványosan aggódott az az orosz ellenzékiek sorsa miatt, akkor a tárgyalás a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel vívott szócsatába torkollott. Orbán viszont a nyugatiak egyik kedvenc témájával sem huzakodott elő” – dicsérte a magyar politikust az elemző.

Truhacsov szerint Orbán azzal is újabb kihívás elé állította a Nyugatot és Ukrajnát, hogy megállapodott Moszkvával a hosszú távú gázszállításokról, s miközben Kijev már szövetségre lépett Nagy-Britanniával és Lengyelországgal, a magyar fogyasztóknak szánt energiahordozó Ukrajna elkerülésével érkezik az országba. „És Orbán nem egyszerűen ellátogatott Moszkvába. A vizit egyértelmű elutasítása volt annak, hogy újabb NATO-erők érkezzenek Magyarországra, csak azért, hogy demonstráljak a Nyugat egységét. A magyar vezető értésre adta, hogy az ukrán határ közelében állomásozó orosz erők körüli hisztéria, s az az igény, hogy erre valamiféle választ kellene adni, egészen távol áll tőle” – magyarázta az elemző.  

Truhacsov szerint a Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot tömörítő V4 csoport is megkapta a maga üzenetét. „Miközben Varsó látványos szövetségre lép Ukrajnával, Prága pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy még tovább rontsa Oroszországhoz fűződő viszonyát, Orbán megmutatta, hogy a közép-európai szolidaritás nem jelenti azt, hogy valakinek le kellene mondania saját érdekeinek a képviseletéről” – vélekedett Truhacsov.