„Az a kultúra, ami nekem mindent jelentett, eltűnőben van” – Hobo-interjú

hvg.hu: Miközben novemberben már tudtuk Kóbor Jánosról, hogy súlyos állapotban, mélyaltatásban van, és nagy a baj, elterjedt, hogy ön is ez életéért küzd, mert nincs beoltva és elkapta a koronavírust. Mi történt pontosan?

Hobo: Bennem volt már két adag vakcina, ennek ellenére kaptam el a vírust. Három napig nagyon rosszul voltam, teljesen kiszáradtam, az utolsó két napban pedig már félálomszerű állapotban tengődtem. A feleségem és az orvos barátom végül kihívta a mentőt. Egy szerdai napon vittek be a kórházba, ott rögtön adtak valamilyen kezelést, amitől másnapra jobban lettem. Amikor jöttek vizitelni az orvosok nagy szkafanderekben, és kérdezték, milyen gyógyszerre vagyok érzékeny, mondtam, hogy egyedül a beöntésre. Haza is akartam lógni, de a hétvége miatt csak hétfőn engedtek el.

A vírus a tüdőmet támadta meg, az orvosok kifejezetten meg voltak lepődne, hogy öt nap után olyan jól lettem, hogy gyakorlatilag az intenzívről kirúghattak. Egy hét alatt nyolc kilót fogytam. Itthon aztán el kellett kezdenem egy rehabilitációs edzéssorozatot, amiben a szobabiciklizéstől és a sétálástól a légzőgyakorlatokon át a lufifújásig minden van. Már 55 napja csinálom megszakítás nélkül. A legdurvább, hogy közben voltam egy teljes kivizsgáláson, és kiderült, hogy az egyik térdemet – köszönhetően a kosárlabdás múltamnak - záros határidőn belül meg kell műteni. A Covidot teljesen megúsztam, de ezt sajnos nem tudom: a koncert után kés alá kell feküdnöm, és utána egy darabig nem is állhatok újra színpadra.

hvg.hu: Február 13-án viszont az Arénában kell lenyomnia egy nagy koncertet. Ez egy egészséges embernek is megterhelő fizikailag. Fogja bírni?

Hobo: Kemény lesz, az biztos, de addig még van 24 nap, 24 edzés.  A zenekar már próbál, jövő héttől én is beszállok.

Összeraktam a listát, vidám bulit csinálok ezekben a mocskos időkben. Nem mondok verseket és nem lesznek önpusztító blues-ok sem.