A lakossági rezsicsökkentés tabu, de máshol megfizetünk érte
Megfagyni nem fogunk, de több módon is megérezzük az áram- és gázárak elszállását. A kormány ideiglenes intézkedésekkel maszatol, s az önkormányzatok szorongatására használja ki a helyzetet.
Újra értelmet nyer a Fidesz legújabb kori történelmének egyik kampánycsodafegyvere, a „rezsicsökkentés”.
A járványválság nyomán ugyanis 2021 során többszörösére nőtt mind a földgáz, mind a villamos energia szabadpiaci ára Európában, ám Magyarországon a lakosság az egészből semmit sem látott – legalábbis a rezsiszámlákon –, köszönhetően a hatósági áraknak.
Hiába ígérte meg Orbán Viktor, nem menekülhetünk el az energia drágulása elől
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul.
A cégek azonban nehéz helyzetbe kerültek, és ennek költségeit részben az állampolgárok pénztárcájára terhelik.