Nem lehet az alkalmazott hibája, ha „túl keveset” dolgozik

Az idő pénz: ezt az tudja a legjobban, akit munkaidőkeretben foglalkoztatnak. Ami azt jelenti, hogy egy adott időszakon belül – a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítás óta ez akár 3 év is lehet – a munkaadók gyakorlatilag szabadon sakkozhatnak azzal, milyen eloszlásban dolgoztatják le a teljes időkeretre eső órákat a munkavállalókkal. Utóbbiak közben a normál havi fizetésüket kapják, függetlenül attól, hogy egy hónapban épp többször vagy kevesebbszer osztották be őket. Erre hivatkozva és a koronavírus-járvány miatti leállásokra mutogatva egyes munkáltatók pénzt követelnének vissza dolgozóiktól, mondván: a keret lejártáig nem dolgoztak annyit, amennyit kellett volna. Csakhogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a minap közölte: ilyen nincs, nem lehet pénzt visszakövetelni a munkavállalóktól.

Különösen örvendetes, hogy a foglalkoztatásfelügyeletet ellátó minisztérium eljárni is kész a jogsértésekkel szemben – mondja László Zoltán, a helyzetet elsőként a nyilvánosság elé táró Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Jelzésértékű, hogy a kormány most, az országgyűlési választás előtt nem sokkal, legalább kommunikációs szinten a munkavállalók javára döntött

– teszi hozzá Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke. A munkáltatói és a munkavállalói oldal közt egyébként viszonylagos nyugalom van. Problémák főleg ott fordulnak elő, ahol nincs kollektív szerződés, illetve ahol eddig nem alkalmaztak munkaidőkeretet, de most fontolgatják a bevezetését. A túlóratörvény életbelépésével a cégek számára kedvezően változtak a szabályok, azonban a 2018. végi tiltakozáshullám idején a munkavállalói oldal és a szakszervezetek erőt tudtak mutatni. És mivel ismét fokozódik a munkaerőhiány, különösen a vendéglátásban és az építőiparban, újra a munkavállalók kerülnek erősebb tárgyalási pozícióba.

„Az inga felénk lendül”

– fogalmaz Székely Tamás.