Kaczynskiék volt kommunistával fogalmaztatták meg hadüzenetüket Brüsszelnek
Az uniós jog elsőbbségét vonta kétségbe, és ezzel az EU egyik alapelvét támadja Lengyelország, amelyet Brüsszel a pénzcsapok elzárásával próbál a jogállami normák betartására szorítani.
A jobboldali kormány által kézben tartott lengyel köztévé hozta a formáját. Nem mutatta, hogy vasárnap milyen sokan töltötték meg a varsói óváros főterét, s arról tudósított, hogy a megjelentek a lengyel alkotmány ellen tüntettek, Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Platform (PO) régi-új vezetője – korábbi kormányfő, az Európai Tanács volt elnöke – pedig a lengyel szuverenitást támadta. A Varsóban, Poznanban, Krakkóban, Katowicében, Lublinban és Gdanskban – ahol Lech Walesa volt Szolidaritás-vezér és exállamfő is felszólalt – utcára ment tízezrek azonban éppenséggel a kormány ellen és Lengyelország EU-tagsága mellett demonstráltak.
Idén már nem lesz ítélet a jogállamisági perben az EU Bíróságon
December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei.
A tüntetéseket az váltotta ki, hogy a lengyel alkotmánybíróság a múlt csütörtöki döntésével kinyilvánította, hogy
a lengyel alkotmány, illetve a lengyel törvények elsőbbséget élveznek az EU jogszabályaival szemben.
Ezzel a testület az EU egyik legfontosabb alapelvét kérdőjelezte meg, amit elfogadhatatlannak nevezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A jogászok és a politikai elemzők pedig egyetértenek abban, hogy ha Brüsszel (a Bizottság) és Luxembourg (az Európai Bíróság) válasz nélkül hagyja a lengyel lépést, akkor azzal olyan veszélyes precedenst teremt, ami szétverheti az EU amúgy is repedező kohézióját.