Baszjad Izüt – izgalmas lesz, amikor a diákok az "első magyar nyelvemléket" tanulják
Kettős honfoglalást vizionál Fehér Bence nyelvész, aki szerint egy VIII. századi csont tűtartóra karcolt felirat bizonyítaná, hogy magyarul beszélő nép lakott a Kárpát-medencében jóval a honfoglalás előtt. Mintha a Magyarságkutató Intézet kényszeresen keresné az új "tudományos" értelmezéseket.
A kör bezárult: Fehér Bence, végzettsége szerint nyelvész, nem kevesebbet állít, mint hogy a legkorábbi magyar nyelvemlék ugyanaz a szó, mint napjaink kötőszóként meghonosodott káromkodása. A Kásler-féle Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának vezetője kisilabizálta ugyanis, hogy egy 1934-es jászsági ásatáson, Jánoshidán talált avar kori, VIII. századra keltezett, csont tűtartón a Baszjad Izüt rovásírásos felirat olvasható.
Legutóbbi előadásában Fehér azzal a meghökkentő felfedezéssel lepte meg a hallgatóságot, hogy az első szó nem a mai közönséges értelmezés, sokkal inkább a török „bas” kifejezés „győzni” jelentésén alapul, aminek az adott írásban „győzd le” az olvasata. A második szó ugyanakkor köznév, egy ártó betegségszellem neve, mégpedig tárgyesetben. A „bas” másik jelentése alapvetően „nyomni”, nyilván ebből jött később a vulgáris kifejezés.