Több öngyilkosság, kevesebb segítség - ez is a koronavírus egyik következménye

Nem lehet pusztán a járvány következményeivel – a bezártsággal, a személyes kapcsolatok ritkulásával vagy távmunkával – magyarázni, hogy a Covid-járvány első évében, 2020-ban 11 százalékkal nőtt az öngyilkosok száma Magyarországon. A KSH minap közölt adatai szerint tavaly 153-mal többen vetettek önkezükkel véget az életüknek, mint az utolsó „békeévben”, 2019-ben. Azt még csak remélni lehet, hogy ez nem egy tartós trendforduló első állomása, de hogy magyar sajátosság is van a dologban, azt mutatja, hogy miközben más országok sem vonhatták ki magukat a járvány embert próbáló következményei alól,

külföldön jellemzően nem ilyen mértékben (vagy egyáltalán nem) romlottak a hasonló adatok.

A térségünket nézve például Szlovákiában és Ausztriában – holott náluk a magyarországinál olykor szigorúbb vagy hosszabb ideig tartó járványügyi korlátozások voltak érvényben – tavaly kevesebb öngyilkosságot regisztráltak, mint az azt megelőző évben, mindössze a csökkenés mértéke lassult (1-1 százalékponttal). Csehországban és Szerbiában tavaly visszájára fordult a csökkenő trend, de az emelkedés mértéke (1 százalékpont) meg sem közelítette a magyarországit.