Jobban számít a társadalmi státusz, mint a származás, ha választ várunk a hivataltól

„Tisztelt Ügyintéző! Családommal országjáró utat tervezünk az új lakókocsinkkal. Korábban jó tapasztalataink voltak ingyenes parkolóhelyekkel, illetve településközpontokhoz közel létesített kempingekkel. A kirándulásunk előtt ezért szeretnék tanácsot kérni néhány kérdésben” – így kezdődik az az e-mail, amelyet egy tavalyi online terepkísérlet során 1269 magyar önkormányzatnak küldtek ki az ELTE kutatói. Csomor Gábor, Simonovits Bori és Németh Renáta a felmérésben arra keresték a választ, hogy másképp reagálnak-e az önkormányzati ügyintézők egy megkeresésre, ha a kérdező (feltehetőleg) roma, iskolázatlanabb, alacsony státuszú, mint ha egy jómódú, nem roma család kér tájékoztatást.

Az e-mailben a fentieken túl arról érdeklődött a fiktív kérdező, hogy van-e lakókocsiknak kijelölt parkolóhely a településen, az milyen felszereltségű, hány éjszakát lehet ott tölteni, és ha nincs ilyen, akkor hol érdemes parkolni, illetve milyen látványosságokkal szolgál a környék. A kutatók bizonyos önkormányzatoknak a többségi magyarokra jellemző névvel (Nagy Péter), míg másoknak roma származásra utaló aláírással (Kolompár Richárd) küldték ki a megkeresést. Voltak e-mailek, amelyeket hibátlan helyesírással és nyelvhelyességgel küldtek ki, míg másokban – szándékosan – hemzsegtek a nyelvtani hibák.