Tokió a legtöbbet költi az olimpiára, és a legnagyobbat bukhatja rajta

A fukusimai földrengés, cunami és reaktorbaleset sötét árnyát maga mögött hagyó Japánba külföldiek serege érkezik, akik rácsodálkoznak az ismét megújuló szigetországra, a helyiek kedvességére és előzékenységére, a színes kultúrára és a hosszú történelemre. Nemcsak az olimpia 17 napja alatt érzik magukat pompásan szurkolóként, és költenek vagy kétmilliárd dollárt szállásra, közlekedésre, étteremre, szórakozásra és ajándéktárgyakra, hanem a kellemes élmények hatására később, turistaként is visszatérnek, s újabb milliárdokat hagynak vendéglátóiknál. Ez volt a várakozás Japánban 2019-ben, amikor a tokiói nyári játékok csaknem minden létesítménye idő előtt, a megszokott precizitással elkészült, a jegyek jól fogytak, s a szervezők egyetlen aggodalma az volt, hogy a szokottnál is nagyobb lesz a hőség (az 1964-es tokiói olimpiát ezért tartották októberben). 

A Toyota kifarolt a tokiói olimpia reklámozásából, a megnyitón sem lesz ott

Egyre nagyobb az aggodalom az ötkarikás játékok megtartását illetően. Egy felmérés szerint a válaszadók több, mint kétharmada nem hisz abban, hogy kordában lehet tartani a koronavírust az olimpia alatt.

A koronavírus-járvány és az egyéves halasztás, majd a Tokióra a játékok végéig kiterjesztett egészségügyi szükségállapot mindent felülírt. A több mint kétszáz országból érkező 11 ezer olimpikon csúcstalálkozója létrejött, a magas színvonalú tévéközvetítés révén a világ minden táján a szokásos módon lehet szurkolni a képernyők előtt, ám

a stadionok, arénák és uszodák lelátói néptelenek, és üresen kong a rendezők kasszája is.

Az nem újdonság, hogy a költségek elszabadultak, hiszen ez szinte minden téli vagy nyári olimpiával megesik.