A lengyel kormánypárt az uniós pénzekkel állított csapdát ez egységet kovácsoló ellenzéknek

Az ukrán határhoz közeli Kárpátaljai vajdaság a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hátországának számít, s a 200 ezres központjában, Rzeszówban, ha szűken is, de a tavalyi elnökválasztáson tudott nyerni a hivatalban lévő államfő Andrzej Duda, akinek nem sok babér termett a nagyobb városokban. A koronavírus-betegsége miatt visszavonult veterán polgármester, Tadeusz Ferenc helyére kiírt június 13-ai választáson viszont már az első fordulóban fölényes győzelmet aratott az egyesült ellenzék jelöltje. Konrad Fijolek 56,5 százalékot kapott, míg a PiS második helyen végzett jelöltje, Ewa Leniart csupán 23,6 százalékig jutott.

A lengyel kormány elveszítette parlamenti többségét

Az első felmérések szerint továbbra is önállóan kormányozhat Lengyelországban a radikális jobboldali Jog és Igazságosság párt, amely a négy évvel ezelőttinél 10%-kal magasabb, 61 %-os részvétel mellett még növelte is mandátumai számát: az előzetes számítás szerint 235 helyett 239 képviselője lesz a 460 fős képviselőházban. 37,6 %-ról 43,6%-ra nőtt a támogatottsága.

A sikert a győztesek alkalmi szövetsége máris úgy értékelte, hogy ha sikerül a politikai skála különböző színeit képviselő ellenzéki pártoknak, az ideológiai ellentéteiket félretéve, egyesíteni az erőiket – ahogyan azzal Magyarországon próbálkoznak –, akkor kibillenthetik a hatalomból a PiS vezette, Egyesült Jobboldal nevű koalíciót.

A PiS és a két kisebb partnere között amúgy is hónapok óta tart a viszálykodás,

s a Megegyezés (Porozumienie) és a Szolidáris Lengyelország (SP) leginkább azért nem szakít a Lengyelország tényleges irányítójának számító Jaroslaw Kaczynski vezette nagy testvérrel, mert egy új választás esetén egyedül nem tudnák átugrani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.