Átírta a gazdaság törvényeit a járvány, jöhet a mumus, a pénzromlás

Ritka, hogy a szabadpiaci folyamatok haszonélvezői a szakszervezetek, amelyek a demokrata párt balszárnyával együtt régóta harcot folytatnak az USA-ban azért, hogy a minimálbér ne csak egyes államokban, hanem az egész országban óránként 15 dollár legyen.

Az utóbbi hetekben amerikai cégek sora jelenti be, hogy azonnal, vagy belátható időn belül ennyit fizet, a nemrég még munkásnyúzóként emlegetett Amazon az élen jár a maximális minimum beígérésében, s már gyorsétteremben hamburgert sütni és burritót tekerni is ennyiért toboroznak. A koronavírus elleni védőoltásban és a nyitásban is az ütemet diktáló USA-ban ugyanis rakétaként lőtt ki a gazdaság, s bár a munkanélküliség még mindig 6 százalékos – azaz 9,7 millióan keresnek aktívan állást –, nincs elég munkaerő, különösen a szolgáltató szektorban.

Nem tudta elkerülni az újabb GDP-csökkenést a magyar gazdaság

2,3 százalékos GDP-esést mért a KSH 2021 első három hónapjában. 2020 végéhez képest így is nőtt a gazdaság teljesítménye.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság már átírta a közgazdasági szabályokat, és a szabadpiaci ortodoxiának véget vetve nagyobb szerepet rótt az államra. Aztán a feladatok körét jelentősen tovább szélesítette a koronavírus-járvány, amit a társadalmak nem éltek volna túl a kormányok és a jegybankok minden korábbi előírást felrúgó beavatkozása nélkül – ez a fejlett országokban példátlan pénzesőben mutatkozott meg. Mindkét alkalmazkodásban a világ legnagyobb gazdasági hatalma, az USA mutatta a példát, s most, hogy újraindulni látszik a növekedés, az ezzel járó kihívásokra is a tengerentúlon találhatják meg leghamarabb a válaszokat.