Kalifátust épített fel Csecsenföldön Putyin hű helytartója
Az ellenzékieket megölik, a melegeket megalázzák és terjed a többnejűség az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. Ott, ahol az állítólag a keresztény értékrendet védő Vlagyimir Putyint istenítő muszlim hadúr, Ramzan Kadirov elnök terrorizál mindenkit.
„Putyin szuperhős. Akik bírálják, azok nem is emberek, ők az én személyes ellenségeim.” „Nem akarom, hogy Csecsenföld elszakadjon Oroszországtól, a függetlenség csak bajt okozott.” Az idézetek attól a Ramzan Kadirov csecsen államfőtől származnak, aki utasítást adott, hogy a másfél millió lakosú kaukázusi köztársaság városait szórják tele Putyin-arcképekkel, a főváros,
Groznij egyik főutcáját pedig nevezzék át Vlagyimir Putyin sugárútra.
Úgy tűnhet, hogy Kadirov, aki tizenévesen még fegyverrel harcolt az orosz hadsereg ellen, mostanra nap mint nap szembeköpi korábban vallott elveit, ám a valóság ennél sokkal bonyolultabb.
A csecsenföldi melegek üldözése mutat rá igazán, hogyan gondolkodik a putyini Oroszország
Mit tehet egy női futballcsapat, ha hiába edz, hiába igyekszik, mégsem játszhat igazi meccset? Erről mesél Naziha Arebi Szabad a pálya című, líbiai női válogatottról szóló filmje, amely minden látszat ellenére nem egy kiszámítható, gólörömökben gazdag sportfilm: ezek a játékosok ugyanis nemcsak a pályán akarnak labdába rúgni, a társadalmi szintű változásért is küzdenek.
A csecsen vezér akkor vált Putyin-pártivá, amikor apja, Ahmad Kadirov, a függetlenségpárti csecsen mozgalom egyik meghatározó alakja az ezredforduló táján a második, orosz győzelmet hozó csecsenföldi háború hajnalán maga is átállt az oroszokhoz, és cserébe megkapta az elnöki tisztet. Amikor pedig az idősebb Kadirov 2004-ben merénylet áldozatává vált – korábbi harcostársai ölték meg egy óriási pokolgéppel –, Putyin választása az akkor a húszas éveinek végén járó Ramzanra esett, aki így a harmincadik születésnapjára be is ülhetett apja székébe.