Ha a kormány nem titkolná az oltásokra érkezett panaszokat, kevésbé tartanánk a keletiektől

Két kiskrapek teker a tandemen, de az egyiküknek lilulni kezd a feje, felpuffad, és a kerékpárral együtt mindketten elszállnak. A felirat szerint a rosszullétet egy gyógyszer mellékhatása okozhatta, és hogy minél kevesebben járjanak hasonlóan, a videóanimáció arra ösztönöz, hogy mindenki jelentse be, ha van ilyen tapasztalata. A filmecske annak a gyógyszerészeti hatóságnak (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, OGYÉI) a Facebook-oldalán lelhető fel, amelynek a létezéséről sokan csak mostanság vettek tudomást, amikor a kormány segédletével rapid és meglehetősen átláthatatlan módon engedélyezték az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm vakcina alkalmazását a Covid–19-fertőzés ellen.

A nyúlfarknyi poszt annak a novemberi kampánynak a része volt, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) évről évre levezényel, hogy biztonságosabban lehessen alkalmazni az orvosságokat. És bár pontosan lehetett tudni, hogy megváltóként várt, ámde vadonatúj és éppen ezért ismeretlen oltóanyagok tömeges beadása előtt állunk, a kormány kézivezérlése alatt álló magyar hatóságnak esze ágában sem volt élni az alkalommal, és komolyabb ismeretterjesztő munkába fogni.

Ehelyett jött a kormányrendelettel kierőszakolt engedély a kínai vakcinának, valamint az Európai Unióban eddig csak Magyarországon alkalmazott orosz oltóanyag bevezetése, és három hónap alatt máris több mint hárommillióan megkapták legalább az első oltást, miközben semmit sem lehet tudni az eddigi oltási program során rögzített mellékhatásokról. Legalábbis a hazai nyilvánosságban. A gyógyszerészeti hatóság éppúgy elmulasztotta ezeknek az adatoknak a nyilvános ismertetését, ahogy a panaszok bejelentésének ösztökélését is. A HVG azonban, részben az EMA segítségével, megszerezte ezeket az információkat.