Újabb sötét fellegek gyűlnek a hazai nyári fesztiválok felett
Hiába várnak állami útmutatásra és pénzügyi segítségre a fesztiválszervezők, az eddig meghirdetett 700 millió forintos keretnek is csak a töredékét osztották ki. A települések is újraterveznek, azt latolgatják, megéri-e még nekik a helyszín biztosítása.
„A világ nem afelé megy, hogy több tízezer embert zsúfoljanak össze napokra egy helyszínen” – indokolja Zamárdi polgármestere, miért látná szívesebben a városban a Balaton-átevezést a Balaton Sound helyett. Utóbbi zenei fesztivált 2007-ben rendezték meg először. Csákovics Gyula szerint akkoriban igen nehéz anyagi helyzetben voltak, „a szántódi településrész leválása, az évekig elhúzódó jogvita, valamint a Szántódnak fizetendő több mint 100 millió forint legatyásította Zamárdit”. Ezért kifejezetten keresték a lehetőséget a parti területek hasznosítására, és végül megállapodtak a Sziget Kft.-vel a Balaton Sound megrendezéséről.
Ma már azonban a polgármester úgy látja, olyan nagy a rendezvények által okozott környezeti terhelés, hogy jobb lenne a korábbi öt helyett mindössze egy évre szerződni, azt is minden korábbinál szigorúbb feltételekkel, a duplájánál is magasabb bérleti díjért. „Ez nem egy empatikus lépés” – reagál a polgármester javaslatára a Sziget Kft. vezetője, aki szerint egy fesztivál mindig jár kellemetlenségekkel, „zaj van és tömeg”. Kádár Tamás azt mondja, a rendezvénynek köszönhetően Zamárdi felkerült a nemzetközi fesztiváltérképre, nagyon sok turistát vonz a Balaton Sound, „pontosan látom, hogy mennyit profitál ebből a város”.