Új járvány tarol Afrikában: a neve államcsíny
A katonai puccsok és puccskísérletek száma Afrikában az idén ugyanolyan magasra emelkedett, mint a gyarmati uralom lezárása utáni időkben. Az utóbbi évtizedek demokratikus folyamatainak megbicsaklása azért is aggasztó, mert a kontinens népessége rohamosan nő, és Afrikát sújtja leginkább a klímaváltozás.
Egy nappal az előtt, hogy a múlt hónapban a katonák átvették a hatalmat Szudánban, Abdelfattah al-Burhan tábornok néhány érdekes lépésre szánta el magát. Biztosította az Afrika szarvának nevezett északkeleti régióért felelős amerikai elnöki különmegbízottat, Jeffrey Feltmant, hogy nem szándékozik átvenni a hatalmat. Aztán repülőre ült, és Egyiptomba utazott, hogy Kairóban titokban regionális támogatást szerezzen magának a mégis megtenni kívánt államcsínyhez. Abdelfattah al-Sziszi egyiptomi elnök – aki 2013-ban tábornokként maga is katonai hatalomátvételt hajtott végre – garantálta a támogatását a bajtársának.
Al-Burhan másnap feloszlatta a katonai-polgári tanácsot, tisztviselők tucatjait vetette őrizetbe – köztük Abdallah Hamdok kormányfőt, nemzetközi hírű közgazdászt –, megakasztva a demokratikus átmenetet. Holott a demokratikus erők és a hadsereg összefogása révén létrejött közös átmeneti kormányzás a 2019-ben megbuktatott Omar Basír három évtizedes autokrata rezsimjének vetett véget. Basír pedig maga is mi mással, mint puccsal szerezte meg a hatalmat 1989-ben.
A nemzetközi közösség által nagy reményekkel figyelt szudáni átmenet sebezhetősége már érezhető volt.