A magyar kormány focira meg vadászatra költ, ezzel kezelné a válságot

HVG: Milyen volt a magyar kormány válságkezelésének első éve? Sikerült elérni a kormányzati célt, azaz kanyarban előzni?

Győrffy Dóra: Nem értek egyet a kormányzati sikerpropagandával, amely, bármit mutattak is az aktuális adatok, mindig óriási sikerként tálalta azokat. Tény, hogy a magyar gazdaság tavaly kevésbé zsugorodott, mint amire akár a kormány, akár az Európai Bizottság szakértői számítottak, és az uniós átlagnál is kisebb visszaesést szenvedett el. Csakhogy a Magyarország szempontjából igazán fontos mezőnyben, a régióban voltak nála jobbak. Az új bezzegország, Litvánia gazdasága például csak 0,8 százalékkal esett vissza, Lengyelország hazai összterméke 2,7, Észtországé 2,9, Lettországé 3,5, Romániáé 3,9 százalékkal csökkent tavaly. Magyarországé 5 százalékkal.

HVG: Pedig a magyar állam őrületes mennyiségű közpénzt költött a gazdaság élénkítésére, főleg decemberben. Meg is lódultak az állami beruházások. Ez is kevés volt?

Gy. D.: Nem az a fő kérdés, hogy mennyit költött, hanem az, hogy mire. A pénzek háromnegyede nem közvetlenül járvány- és válságkezelésre ment el, hanem a megszokott célokra, például labdarúgásra, versenysportra, a Mathias Corvinus Collegium felfuttatására, határon túli fejlesztésekre, a vadászati világkiállításra. Amikor az államháztartás kilenc százalék körüli hiányát vizsgálja majd Brüsszel, ezeket a tíz- és százmilliárdokat a tavalyi, rendkívüli évre válságkezelés címén el lehet számolni, pedig semmi közük ahhoz. Viszont

épp azok nem kaptak segítséget, akik a legjobban rászorulnának: a majdnem munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, az ellátatlanok.

Aki elveszítette az állását, az elbukta a családi kedvezményeket is. A segély pedig borzasztóan alacsony, és rövid ideig jár.

HVG: Ennek a decemberi pénzszórásnak nem az volt a célja, hogy lökést adjon az idei növekedésnek?