Hiába ígérte meg Orbán Viktor, nem menekülhetünk el az energia drágulása elől
5 perc
2021.10.08. 13:00
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul. Egy átlagos magyar fogyasztó havi kiadásainak közel kétharmadát jelentik azok a termékek, amelyeknek az árába beépülhet a globális energiadrágulás.
„Brüsszel most nem a megoldás, hanem maga a probléma” – mondta Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában arról, hogy Európa-szerte egyre magasabbak az energiaárak. A miniszterelnök arról is beszélt: az EU vezetői szerint a klímaváltozás ellen az energia árának emelésével kell harcolni, a baloldali kormányok pedig mindig megengedik a nemzetközi cégeknek az áremelést. A háztartási energia árainak befagyasztásával példálózva úgy számolt, 32 ezer forinttal nőne egy átlagos magyar család rezsije, ha a piaci árat kellene fizetni. Két nappal korábban ennél is tovább ment, akkor egy nyilatkozatában egyenesen arról beszélt: Magyarországot egyelőre nem érinti az energiaárak emelkedése.
Az árak Európa-szerte folyamatosan nőnek, és a Fidesz, amely egyszer már nyert választást úgy, hogy a rezsicsökkentés volt a központi üzenete, újra elővette ezt a témát. Persze a befagyasztott rezsi lehet jó politikai fogás, az árakban igenis látszik a világpiaci drágulás.
A probléma alapja viszonylag egyszerű: világszerte elszállnak az energiaárak. Bár ha egy kicsit árnyalni akarjuk a képet, érdemesebb azt írni, hogy óriási árfolyam-ingadozásokat várnak a befektetők, megtippelni is nehéz, nem kezdenek-e valamikor belátható időn belül ugyanígy esni az árak. Nem csoda, hogy alig több, mint egy éve még az ellenzék kampányolt azzal, hogy az itthon befagyasztott árak sokkal magasabbak, mint a világpiaciak, a kormány pedig igyekezett kerülni a témát. Gyorsan változik a világ, 2021 első napjaihoz képest a gáz világpiaci ára az ötszörösére nőtt, az áramé a háromszorosára, a Brent olajé pedig a másfélszeresére.
Ennek a legfőbb okai között szerepel, hogy
- a járvány lecsengésével az ázsiai cégek kereslete egyre nő,
- ezzel egy időben mindenki azt figyeli, mit akar lépni Oroszország az Északi Áramlat II gázvezeték kínálatával,
- továbbra is várjuk, hogy a német koalíciós tárgyalásokon mire jutnak egymással a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok,
- eközben pedig a szén-dioxid-kvóta európai árai is megemelkedtek – főleg ez az a része a bonyolult folyamatnak, amit kritizál a magyar kormány.
Az az állítás, hogy Magyarországon nem lehet megérezni az energiaárak növekedését, csakis akkor igaz, ha az energiaárakba semmi mást nem számítunk be, mint azt a vezetékes gáz-, áram- és távhőárat, amit a háztartások fogyasztása után kifizetnek. Már akkor sem igaz az állítás, ha azoknak a kiadásaira gondolunk, akik palackos gázzal, tűzifával vagy szénnel fűtenek. Aki autózik, az is nagyon könnyen észreveszi a saját pénztárcáján az olajár növekedését: a járműüzemanyagok ára lassan már az 500 forintos szintet közelíti, márpedig a KSH szerint egy átlagos magyar háztartás a jövedelme 12 százalékát közlekedésre költi, ennek nagyjából kétharmadát adja a benzinpénz.
De ennél is többeket érint az, hogy az iparban nő a rezsi, ez pedig óhatatlanul megjelenik a termékek árában.
És nem egyedül arra érdemes itt gondolni, hogy minden termék szállítási költsége magasabb lesz, ahogy nőnek az üzemanyagárak. A gyártásban használt energia drágulása is beépülhet az árakba, ahogy az is, hogy a csomagolást is drágább előállítani így.
| Hatalmasat dobott a benzinár az infláción |
Az infláció szeptemberben 5,5 százalékos volt, ami kilencéves rekordot jelent – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül a háztartási energia ára csak 0,6 százalékkal nőtt egy év alatt – azért ennyivel, mert a távhő, az áram és a vezetékes gáz árát befagyasztotta a kormány, a szén viszont 5,5, a tűzifa 4, a brikett és koksz 3, a palackos gáz 3,3 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 21,6 százalékkal magasabb most, mint egy éve volt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,4, a tartós fogyasztási cikkeké 5,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások – amelyeknek az árába másokéhoz képest kevésbé épül be az energiaár – 3,2 százalékos drágulással még lefelé is húzták az inflációt, pedig a lezárások alatti bevételkiesést sokan próbálják visszahozni az árak emelésével ott is. |
A magyarok fogyasztói kosarának kicsit több, mint negyedét teszik ki a KSH számítása szerint az élelmiszerek, további 9 százalékot az alkoholos italok és dohányáruk. A ruhák 3,6, a tartós fogyasztási cikkek 6,9 százalékát teszik ki a fogyasztói kosárnak. Adjuk ehhez hozzá azt a 10,3 százalékot, amit az egyéb cikkek elnevezésű csoport jelent – ide tartoznak például a háztartási cikkek, testápolási termékek, gyógyszerek, a lakáskarbantartáshoz szükséges termékek, könyvek, játékok, de még a virág és az állateledel is –, és persze azt a majdnem 8 százalékot, amekkora része a fogyasztói kosárnak a járműüzemanyag és az alkatrészek, így megkapjuk,
hogy a fogyasztói kosár 62 százaléka olyan termék, amelyet fizikailag el kell készíteni, majd szállítani kell, tehát az árképzésében megjelenik az energiaár.
A többi 38 százalék a szolgáltatásokat, valamint a nagyrészt fixált árú háztartási rezsit jelenti. És akkor azt még hozzá sem tettük, hogy a szolgálatások árában is megjelennek valamennyire az energiaárak, hiszen a szolgáltató szektor munkahelyein is van költsége az áramnak, amely ott nem rögzített.
| Még a rezsin belül sem fix minden ár |
Önmagában a rezsi a fogyasztói kosár 7,57 százalékát adja. A KSH úgy számolja ki ugyanis az inflációt, hogy közel ezer fajta terméket nagyjából kétszáz csoportba sorol, és ezeket az alapján súlyozza, hogy mekkora részét képezik a háztartások fogyasztásának. Így a teljes inflációs mutató
Ebből az első három ára rögzített, vagyis ott évek óta fixen 0 százalékos a változás. Azt sem árt megjegyezni, hogy épp a nem rögzített árú termékek azok, amelyeket jellemzően a szegényebbek használnak, vagyis ugyan ezeknek a súlya alig befolyásolja az átlagot, az alacsonyabb jövedelműek számára szó sincs olyan rezsicsökkentésről, mint amit a középosztály érezhet. |
Amikor erről a témáról gondolkozunk, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rezsi – ha szigorúan azt az összeget nézzük, amelyet a számlákról be kell fizetni – a magyar háztartások kiadásainak egyre kisebb részét jelenti. 2014-ben még nagyon sokaknak jelenthetett komolyabb segítséget a rezsicsökkentés, majd az árak befagyasztása, azóta viszont látványos növekedésnek indultak a bérek, így most is fontos ugyan az energiaár, de nem annyira, mint évekkel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala kiadványában úgy számolt: 2010-ben a háztartások egy főre jutó átlagos kiadásainak 25,2 százalékát tette ki a lakásfenntartás és a háztartási energia együtt. Ugyanez az arány 2019-re 18,5 százalékosra csökkent. Az pedig ugyan csak 2018-as adat, de így is sokat elmond, hogy ha ebből a csoportból a lakásfenntartási költségeket kivesszük, és csakis azt nézzük, hogy mennyit költenek a magyarok energiára, az látszik: az összes kiadás átlagosan 11 százaléka ment el az energiaszámlákra.