Az információ az agrárpolitikában is hatalom – ezért kapcsolhattak rá a fideszes földesurak

Noha tavaly decemberben megszületett az egyezség az EU 2021–2029 közötti költségvetéséről – egyelőre csak az dőlt el, hogy Magyarországon a következő hét évben egy kicsivel kevesebb jut az agráriumra, mint a megelőző hétben. A közvetlen, részben területalapú támogatásokra 8,7 milliárd euró, a vidékfejlesztésre 3 milliárd a keret, ami együtt mintegy 4200 milliárd forint. Számos fontos részletről azonban csak idén tavasszal lesz megállapodás a tagállami agrárminisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament között, ezért az új közös agrárpolitika (KAP) szabályai csak 2023-tól lépnek majd hatályba.

Az már biztos, hogy az új agrártámogatási rendszer a mostaninál még „zöldebb” és kistermelőbarátabb lesz, de az is, hogy a kormányok keze némileg szabadabbá válik a pénzelosztásban.

Orbánék számára várhatóan ezúttal is minden más vezérelvnél fontosabb, hogy a támogatások maximumát lehívják, és kevésbé izgatja őket, hogy a gazdák zöldítenek, klímát védenek vagy mit tesznek valójában.

Pedig az már körvonalazódik, hogy az uniós tagállamoknak a jövőben a nekik jutó területalapú támogatások nagyjából harmadát olyan termelőknek kell folyósítaniuk, akik vállalják, hogy ökogazdálkodást folytatnak.

Megállíthatatlanul gyarapodnak a fideszes földesurak - parlamenti toplista hektárról hektárra

Kielégíthetetlen a politikusok földéhsége, amihez Rogán Antal új feleségének különös birtokszerzése is adalékul szolgál. A vidékbarát kormánypropagandával szemben az elit adómentesen talicskázza ki a gazdálkodók által megtermelt hasznot az ott élők orra elől.