A sztorija akkor is király, ha csak hazudta, hogy ő az – 235 éve halt meg Benyovszky Móric
9 perc
2021.05.22. 13:00
A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).
A Benyovszky család Nyitra megyei birtokán, Verbón (ma Vrbové, Szlovákia) született. Számos lexikon és életrajz szerint 1741-ben. Ez az évszám azonban egy nyilvánvalóan hamisított keresztlevélből származik, amellyel alighanem Benyovszky próbálta öregíteni magát Párizsban. A hamisított keresztlevél megelőlegezi Benyovszkynak a grófi címet, amelyet csak 1778-ban kapott meg, tábornokká lépteti elő az apját, aki csupán ezredes volt, de egyébként is csak 1743-ban hunyt el az a tábornok, kinek özvegyét, Móric anyját Benyovszky Sámuel nőül vette.
Az önöregítés arra is jó lehetett, hogy valószínűbbé tegye Benyovszky azon állítását, hogy ő már 1756-ban harcolt Mária Terézia katonájaként a hétéves háborúban. Akkor, amikor a Bécsben katonának nevelt gyermek még csak tízéves volt.
Sok nyelven kiadott és világszerte lelkesen olvasott emlékiratait (az állítólag Benyovszky tiszteletére Mórnak keresztelt) Jókai fordította le magyarra (itt az egész olvasható), és hosszas kommentárokban védte a gróf legképtelenebbnek tűnő állításait is. Ő bizonygatta, hogy bizony a lobositz-i ütközetben tízéves katonatanoncokat is bevethettek.
