Ugyanakkora eséllyel végzetes 30 kilométer gyaloglás, mint a vakcina okozta vérrög
Az emberek általában rossz kockázatbecslők, ami fokozott veszélyhelyzetekben, mint a járvány is, megbosszulhatja magát. Mikromortok és microlife-ok segítenek az esélyek jobb felmérésében.
Magyarországon épp 2780-szor nagyobb az esélye annak, hogy valaki a Covidba haljon bele, mint hogy az AstraZeneca oltás okozta vérrögképződés vigye el.
Bár ezt a nyers statisztikai valószínűséget számos tényező még árnyalhatja is – elsősorban az illető életkora, hiszen a koronavírus elvileg az időseket fenyegeti jobban, míg a vakcina okozta trombózis a fiatalokat –, sokan visszautasítják az oxfordi készítményt. Itthon és külföldön szakértői elemzések sem feltétlenül győzik meg az oltakozás előtt állókat, hogy ne a „mellékhatás”, „vérrög” és „halálos kimenetel” hívószavak kiváltotta érzelmek, hanem a számok realitása alapján döntsenek.
Nyolcszor nagyobb valószínűséggel okoz vérrögöt a koronavírus, mint az AstraZeneca oltása
Több tudományos szakértő és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a ritka vérrögképződésről szóló esetek ellenére továbbra is használatra javasolja az AstraZeneca oltását, mivel álláspontjuk szerint a koronavírus önmagában is veszélyesebb. Ezt egy újabb vizsgálat is igazolni látszik.
A halálos kockázatok számszerűsítésével – és ezáltal összehasonlíthatóvá tételével – statisztikusok már régóta foglalkoznak. A Stanford Egyetem professzora, Ronald Howard 1980-ban vezette be erre a mikromort mértékegységét (a mikro- és a mortalitás szavak kombinálásával). Ez azt mutatja meg, hogy egy adott tevékenység közben mekkora eséllyel hal meg valaki, pontosabban: egymillió esetből hányszor végződik tragikusan.