„A gondolat, hogy a legtöbb ember önző, egyszerűen elfogadhatatlan világjárvány idején”
Téves az a közhely, hogy ember embernek farkasa, és hogy egy katasztrófa a legrosszabbat hozza ki belőlünk – vezeti végig a történelmen a koronavírus-járvány idején különösen fontos új szemléletét Rutger Bregman a HVG Könyvek kiadásában megjelent Emberiség című kötetében.
„Úgy érzem magam, mint egy tűzoltó-konferencián, ahol nem szabad beszélni a vízről”
– ezzel a kijelentésével lett a közösségi média sztárja Rutger Bregman holland történész 2019 januárjában a davosi Világgazdasági Fórumon. Kritizálta a szupergazdagokat, és felszólította őket, hogy ne beszéljenek a jótékonyságról, inkább adózzanak.
Bregman megosztó személyiség, a brit The Guardian 32 éves csodagyerekként emlegeti, a 2014-es TED-en elmondott beszédét az alapjövedelemről, illetve arról, hogy „a szegénység nem a jellem, hanem a készpénz hiánya”, több mint 3,5 millióan látták a TED oldalán (a nyitókép egyik 2017-es előadásán készült – Wikipédia / Steve Jurvetson 6 CC BY 2.0). Elismerően nyilatkozott róla Brian Eno zenész, Jeanette Winterson brit írónő és Steven Pinker, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora is. A 2016-ban megjelent, Utópia realistáknak című könyvét az egyetemes alapjövedelemről, a határok nélküli világról és a 15 órás munkahétről 32 nyelvre fordították le, a The Sunday Times és a The New York Times is bestsellernek kiáltotta ki.
Legújabb könyvének, az Emberiségnek egyik története hat tizenéves fiúról szólt, akik 1965-ben hajótörést szenvedtek, és több mint egy évig egy elhagyatott szigeten, Tongán ragadtak. Éppúgy, ahogy William Golding A legyek urában megírta.