Átláthatatlan káosz lett abból, hogy a kormány hozzányúlt az egészségügyhöz

Fő az egészség levese.

Ki-ki az ízlése szerint pakolt bele gyümölcsöt, tejszínt, kókuszt, mazsolát vagy húsgombócot, mások káposztával dúsították a gyanús elegyet. Leginkább erre az elkészítési módra hajaz, ahogy a múlt év utolsó két hónapjában 15 rendelettel adta hozzá megannyi illetékes a saját elgondolását az elmúlt tíz évben halogatott egészségügyi reformhoz.

Már nem csak a felső tízezernek szól a fizetős egészségügy

Az elhúzódó járvány átrajzolja a magánegészségügy szolgáltatásait és a betegek igényeit. A magánkórházaknak egyes területeken több páciens jut a most részlegesen leállt állami ellátás miatt, de idei profitrátájuk így is csökken a korábbiakhoz képest.

Még az egészségpolitika – már ha egyáltalán létezik ilyen – berkeiben járatos szakértők is csak a vállukat vonogatták arra a kérdésre, hogy kik vették a nevükre a jogszabálydömpinget. Úgy tudják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a belügyi és az innovációs tárca, a Miniszterelnökség és a miniszterelnök körül gyülekező tanácsadói grémium egyaránt befolyásolhatta azt.

Míg a kórházak menedzsmentjét az eddig is erősen korlátozott önállóságukat tovább szűkítő intézményi változások izgatják, a dolgozókat inkább a hálapénz kriminalizálása, a jogállásukat megváltoztató törvény következményei, a másodállás vállalásának engedélyeztetése foglalkoztatja. A jövő hónap elejétől érkező, jelentősen megemelt orvosi bérekért cserébe – ötéves gyakorlat után egymillió forint feletti bruttó jár – tudomásul kell venniük, hogy január elsejétől a hálapénz elfogadása bűncselekmény.