Orbán az oltásokról: nem vagyok elégedett a tempóval

Egyszerű technikai kérdés, milyen gyorsan halad az emberek beoltása – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Van egy oltási terv, ami alapján először az egészségügyi dolgozók kapják meg a vakcinát – erről itt írtunk korábban.

Orbán szerint jelenleg 35 ezer ember beoltására elegendő oltás van. Ha holnap reggel megérkezne több millió vakcina, „akkor van terv, hol jelölik ki azokat az oltási pontokat, ahol sok embert lehet beoltani”.

A tömeges beoltás akadálya a vakcina hiánya, nem a technikai kapacitás, hiszen van tízegynéhányezer technikai végpont, ha beindulnának az oltások, „oda kellene menni, ahol szavazni is szoktunk" – mondta a miniszterelnök.

Ez a veszély egyelőre azonban nem fenyeget

– fogalmazott érdekesen a miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy a nyugatról érkező vakcinákat Brüsszel osztja szét, hozzátéve, hogy ezt majd a történelem eldönti, helyes döntés volt-e.

„Nem vagyok elégedett a tempóval, voltak vakcinák, amelyek előbb voltak elérhetőek Kanadában, Izraelben vagy Nagy-Britanniában” – mondta Orbán. Mi a keleti relációt intézzük, „azt tudjuk, hogy az orosz vakcina jó, de nincs belőle elég és valószínűleg nem is lesz”. A kínai is ígéretes és ott van is esély a nagyobb mennyiségre, a kormányfő szerint ideális esetben az történik majd, hogy választhatunk, hogy melyik vakcinával oltatjuk be magunkat. Igaz, egyelőre a kínai sem érhető el, a fürkészek éppen Pekingben vannak, hogy ellenőrizzék a folyamatokat.

Mivel a gyógyszergyártóknak vannak további kapacitásaik, ezért Orbán lehetségesnek tartja, hogy az uniós kvótán felül is szerződjön az ország egy-egy vakcinagyártóval. „Eddig nem jártunk sikerrel, de látni, hogy van egy kerülőútvonal is” - mondta.

Arra a felvetésre, hogy tavaszra el lehetne-e érni a 40-50 százalékos átoltottságot, Orbán úgy reagált, hogy csínján kell bánni ezekkel a számokkal, hiszen az a kérdés, hogy van-e vakcina. Ha van, akkor oltunk, ha sok van, akkor gyorsan oltunk – mondta, hozzátéve, hogy a legjobb lenne, ha holnap reggel mindenkit beoltanánk.

Orbán szerint a járvány első hullámában azt tanultuk meg, hogy kell, hogy legyen olyan kapacitása az országnak, ami járvány idején gyors reagálást tesz lehetővé. Saját gyártású orvosságunk, terápiás gyógyszereink, saját oltóanyagunk és annak legyártására képes üzemi, gyári kapacitás is legyen – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ezen dolgozunk.

A Pfizer vakcinájáról megemlítette, hogy az „valójában magyar vakcina”, beszéltem azzal a professzorasszonnyal (Karikó Katalin – a szerk), hogy a legtöbben magyarok dolgoznak, kis túlzással mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina: amerikai pénz és magyar ész van benne.

A magyar egészségügy, amit állandóan leírnak, leszólnak, néha becsmérelnek, sokkal jobban helyt állt, mint számos magyarországinál előkelőbb helyre értékelt ország egészségügyi rendszere – mondta Orbán, aki szerint itt nem fordult elő, hogy a folyosón haltak meg a betegek. Itt volt pár szép szava a tanárokhoz is, hiszen helyt álltak a digitális oktatásban – nekik is köszönhető sok százezer munkahely, hiszen ezáltal tudtak dolgozni a szülők.

A korlátozások feloldásáról azt mondta, hogy az nehéz kérdés, mivel annak az ütemezése, hogyha már látjuk, hogy van vakcina, akkor előtte mennyi idővel szabad lazítani, hiszen, ha előtte kezdesz lazítani, a vakcina meg nem érkezik meg, akkor egy fertőzéshullámot indíthatunk el. Nyitni is szeretne mindenki, de ha nem jól ütemezünk, akkor harmadik hullám is bekövetkezhet – mondta.

Válság idején adót kell csökkenteni

Az iparűzési adó megfelezéséről azt mondta, hogy meg kell értenie mindenkinek, hogy munkahelyet a vállalkozások adnak az embereknek. Éppen ezért hiába érti meg a tiltakozó önkormányzatokat, válság idején adót kell csökkenteni, a kormányzatnak is. Még a bankoknak is be kell szállniuk – utalt a hitelmoratóriumra.

A vírus második hulláma idején is sikerült megőriznünk a munkahelyeket, alig 60 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy éve – mondja, de legalább ennyire fontos szerinte, hogy a válság miatt egyetlen nagy tervről sem kellett lemondania az országnak. Példaként a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatást és otthonteremtést említette.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e újabb gazdaságvédelmi intézkedések, úgy fogalmazott, hogy

„olyan dimenzió nyílik ki előttünk a következő évtizedben, amiről azért nehéz beszélni, mert olyan éles kontrasztban van a mostani helyzetünkkel, aligha hihető, ha elmondom, mire gondolok”.

Szerinte az utóbbi évtized volt az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede, ami persze nem azt jelenti, hogy minden rendben van Magyarországon, de a következő 10 év még jobb lehet.

Dimenzióváltás előtt van az ország gazdasága, megvan a forrás a fejlesztésre, 10 év múlva alig lehet majd ráismerni a magyar gazdaságra – ígérte Orbán. Digitalizált, körforgásos gazdasági rendszer lesz, teljesen más szén-dioxidkibocsátás, teljes foglalkoztatás, EU nyugati felét leköröző fejlődés – sorolta, mi vár ránk.

Az emberek is gyarapodni fognak, jómódban, nagyobb lakásban fognak élni, több gyerekük lesz: ennek pénzügyi fedezetét Varga Mihály csapata előállította, a felhasználási rendjét Palkovics csapata kialakította, az évtized, ami előttünk van, fantasztikus lehet. Már az első év is az lehet, hiába lesz nehéz az első pár hónapja 2021 – ígérte, hozzátéve, hogy nagy idők kapujában állunk.

Én abban bízom, hogy az évtized végére el kellene érni oda, hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja elérje azt az összeget, amit a Magyarországon működő külföldiek kivisznek az országból – fogalmazta meg egyik célját Orbán Viktor.