Nem legyengített koronavírus van a most engedélyezés előtt álló vakcinákban

Vektorosat? Messengereset? Attenuáltat? Melyiket válasszuk? A Covid elleni védőoltások kínálata most már belátható időn belül jogossá teszi ezeket a kérdéseket. A választásnak persze piaci, elosztási szempontjai is lesznek: melyik országba melyik gyártótól jut vakcina. Az is feltételezhető, hogy a mínusz 70 vagy mínusz 20 fokos hűtést igénylő készítményekből nem túl sokat fognak használni a kevésbé fejlett országokban. Az viszont valószínű, hogy a példátlan sietség ellenére sem kerül forgalomba olyan oltás, amely bajt okoz: mivel egészséges embereknek adják be, a vakcinák esetében még a gyógyszereknél is szigorúbban szokás kizárni a mellékhatások kockázatát.

Az új koronavírus elleni oltások versenyében az első négy befutó nem a hagyományos, nagyjából évszázados módszerekkel került az élre. A múlt században elterjedt és sikeres oltások azzal készítik fel az immunrendszert a behatolók elleni harcra, hogy szembesítik az igazi kórokozó legyengített (attenuált) vagy elölt példányaival. Ezek az oltások évtizedeken át sok millió embert mentettek meg, és segítségükkel véglegesen vagy majdnem teljesen sikerült kiirtani olyan betegségeket, mint a himlő és a gyermekbénulás. Mégis, a szakirodalomban már kiöregedő módszerként kezdik emlegetni őket – anélkül persze, hogy a száműzésükről lenne szó.