Karanténháj, elgyőrfipalisodás, banyatájm - Pörög a nyelvújítás a járvány alatt
Fotelmagány, kanapéborászat, banyatájm, karanténháj, koronapara, cecíliás. Még Kazinczy Ferenc is megirigyelhetné azt a szó- és kifejezésáradatot, amelyet a magyar nyelv a koronavírus-járványnak köszönhet. A nyáron megjelent Karanténszótár a pandémia második hullámával újabb szócikkekkel bővülhet.
Napi esetszámok, újonnan igazolt, aktív fertőzöttek és a hatósági házi karanténba rendelt személyek száma, az elvégzett PCR-tesztek összesített eredménye – a koronavírus-járvány pillanatnyi állásáról a világ számokkal kommunikál. A járványügyi szakzsargon is a közbeszéd részévé vált, már szinte bárki el tudja magyarázni, miért jó, ha ellaposodik a járványgörbe, ki az a nulladik páciens, és miért kívánatos a nyájimmunitás; tudjuk, hogy a szuperterjesztő nem akciófilmhős.
A magyar nyelvtudománynak is van egy fontos száma 2020 első fél évére: a 400. Ennyi új szó és kifejezés áll a júliusban megjelent Karanténszótárban, amelyet Veszelszki Ágnes újmédia-kutató, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint csapata állított össze a járvány első karanténidőszaka alatt. Manapság mintha tartanánk a számoktól, szorongva várjuk a napi közzétételt, és találgatjuk, hogy az aktuális adat vajon magasnak számít-e. Milyen szám tehát a 400? Az atlétikában a 400 méter se nem rövid, se nem hosszú, lebeg a rövid- és a középtávok közötti mezsgyén. A szókincs változásában – néhány hónapra vonatkoztatva – a 400 robbanásszerű növekedést jelez, e téren a fejlődés jellemző üteme jóval lassabb.