Átnézték 34 ország átutalásainak adatait, az eredmény: fontos a nagylelkűség
Az anyagi javak ellenszolgáltatás elvárása nélküli megosztásának kultúrája pozitív hatással lehet a várható élettartamra – állítják a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársai.
A kutatók úgy találták, hogy az emberek hosszabb ideig élnek az olyan társadalmakban, amelyeknek tagjai anyagilag is támogatják a különböző generációkat.
Kutatásuk során hat kontinens 34 országának átutalási adatait nézték át. Vizsgálták az államtól és a magánszemélyektől érkezett, illetve ez utóbbiak felé indított pénzmozgásokat, és ezt összevetették az élettartamra számított jövedelem összegével. Kiderült, hogy – az egy főre eső GDP-től függetlenül – összefüggés van az újraelosztás és egy ország halálozási aránya között.
Az erőforrások generációk közötti megosztása minden társadalomban érvényesül, akár családon belüli, akár állami programok révén, az átutalások mértéke, illetve a család és a közösség közötti arány azonban országonként eltérő.
A fekete-afrikai országokban osztották meg a jövedelem legkisebb százalékát, és a halálozási arány is ezekben az országokban a legmagasabb. Bár Dél-Afrika gazdaságilag fejlettebb, mint más afrikai országok, itt is kevés forrást osztanak szét, és viszonylag magas a halálozási arány. Dél-Amerika országaiban már nagyobb az „adakozási kedv”, az emberek az élettartamra számított jövedelmük több mint 60 százalékát megosztják másokkal, és a halálozási arány is alacsonyabb a korábban említett országokénál, viszont magasabb, mint például Nyugat-Európában.
A vizsgált országok közül Franciaországban és Japánban a legalacsonyabb a halálozási arány, itt egy átlagos állampolgár az életjövedelme 68–69 százalékát osztja meg másokkal.
A nagylelkűség és az élettartamra számított jövedelem közötti kapcsolat független volt attól, hogy az újraelosztás az államtól vagy a tágabb családtól származik-e.