Izrael és az Emírségek megállapodása mindent átrendez a Közel-Keleten
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok váratlan normalizálása új, békésebb Közel-Kelet hajnalát is jelentheti. De a palesztin ügy háttérbe szorult, a figyelem pedig Szaúd-Arábiára összpontosul.
Donald Trump amerikai elnök a maga sajátos módján jelentette be és harcolta ki az USA két fontos szövetségese, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek múlt heti kibékülését. A Fehér Ház ovális irodájában az íróasztala mögött önelégülten ülve zsebelte be a két oldalán álló tanácsadói és munkatársai dicséreteit – egyikük még Nobel-békedíjra is javasolta a főnökét. Trump meg is jegyezte, hogy nevezhetnék az egyezséget Donald Trump-békemegállapodásnak.
Az egyébként a judaizmus, a kereszténység és az iszlám által is tisztelt Ábrahám pátriárka után elnevezett alkut Trump és a beavatottak szűk köre személyes diplomáciával, telefonhívásokkal és -üzenetekkel alig hat hét alatt csikarta ki.
Ennek ellenére a meglepő bejelentés teljes paradigmaváltást jelent a térségben.
Békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek
Donald Trump önmagáról nevezte el volna a megállapodást, ám az végül az Ábrahám Egyezmény nevet kapta.
Izrael és az arab világ viszonyának rendezése eddig alapvetően azon az elven alapult, hogy a zsidó állam átadja a palesztinoknak az 1967-es háborúban elfoglalt területeket, ahol létrejöhet az önálló palesztin állam, az arab országok pedig elismerik Izraelt, és normalizálják vele a kapcsolatokat, ahogy azt a 2002-es – szaúdiak által javasolt – arab kezdeményezés is tartalmazta. Ehhez képest az Emírségek most Izrael diplomáciai elismerését, nagykövetek cseréjét, számos kereskedelmi, energetikai, tudományos és gazdasági együttműködési megállapodás aláírását, közvetlen légi járatok indítását vállalta, cserébe pusztán azért, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő lemond Ciszjordánia harmadának annektálásáról.
És mindezt az után, hogy az utóbbi években a Trump-kormányzat sarokba szorította a palesztinokat:
Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet, megvonta az amerikai segélyeket a palesztinoktól, bezáratta washingtoni képviseletüket, és az idén januárban ismertetett béketervben lehetővé tette Izrael számára a ciszjordániai zsidó telepek és a Jordán-völgy elcsatolását.