Budapestnek kuss, a kormány baráti cégekkel intézi a főváros fejlesztését
5 perc
2020.08.08. 06:15
A Gellérthegy einstandolásával és rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésével a kormány két legyet üt egy csapásra: kedvez a barátoknak és bünteti az ellenzéki fővárost, amellyel szemben a Lánchíd-ügyben is tartogat még meglepetéseket.
„Olyan szorongással nyitjuk ki a Magyar Közlönyt, mint reggel a gazda az ólajtót, hogy megszemlélje, ezúttal mit vitt el a róka” – mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a közgyűlésen, amikor aznap reggel újabb 5 milliárdos elvonásról értesült a fővárosi vezetés.
A közlönyből lehetett megtudni azt is, hogy a gellérthegyi Citadella körüli parkok fejlesztését állami feladattá tette a kormány, az épület rekonstrukcióját pedig nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítette, így számos engedély beszerzése megúszható és a fővárosi szabályozás is megkerülhető.
A rossz hírű vállalkozótól, Veres Istvántól visszaszerzett, állami tulajdonú épület felújítása nagyon is időszerű. Ha hihetünk a Várkapitányságnak, a Szabadság-szobor marad a helyén, a '48-as szabadságharc utáni osztrák elnyomás jegyében épült Citadellán pedig a magyar szabadságküzdelmeket bemutató kiállítás nyílik.
Mégis abszurd, hogy a fővárosnak nincs beleszólása, mi fog történni egyik legfontosabb jelképével, turistalátványosságával és annak környezetével.
A róka azonban nem lakott jól a Gellérthegy szikláinak bekebelezésével. Szinte ezzel egy időben a kevésbé látványos, de ingatlanfejlesztési szempontból sokkal izgalmasabb egykori ipari területekre is szemet vetett, amikor törvényi kereteket adott a „rozsdaövezeti akcióterületek” kijelöléséhez. A főváros korábban már meghatározta a fejlesztendő barnamezős területeket, de hogy az új definíció alapján a kormány mit sorol be akcióterületnek, azt egyelőre csak ő tudja. A törvénycsomag arról szól, hogy az itteni lakásépítéseket 27 helyett csupán 5 százalékos áfa terheli.