Feltámadt Vivaldi remekműve, amelynek a felét máshonnan "lopkodta"
Kalandos körülmények között született és elveszett opera került elő 270 év után Bécsben élőben és lemezen. A régi zene legkiválóbb mai előadói támasztották fel korunk egyik leghivatottabb Vivaldi-interpretátorának vezetésével.
Antonio Vivaldi az 1737-1738-as zenei évadot készítette elő Ferrarában, amikor a helybéli érsek kiüldözte őt a városból paphoz méltatlan életvitele és művei leghűségesebb előadójával, Anna Giro énekesnővel folytatott, állítólag nem pusztán kollegiális viszonya miatt. A mester számára anyagi katasztrófa lett volna, ha elmarad a zenei szezon, de alig maradt ideje, hogy Velencében másikat szervezzen.
Előszedte az általa nagyra tartott Geminiano Giacomelli 1734-ben Velencében sikerrel bemutatott Merope című operáját, átdolgozta a szövegkönyvét, és új címet adott neki. Átvette továbbá az áriák felét, a többit kiszemezgette saját operáiból, és más szerzőktől, köztük Riccardo Broschitól és Adolph Hassétől is beleillesztett egy-egy betétet, majd 1737 utolsó napjaiban bemutatta az így összeállított művet L'oracolo in Messenia címmel a velencei Sant' Angelo Színházban.
Senki sem akadt fenn azon, hogy Vivaldi jegyezte azt a művet, amelynek több mint a felét nem is ő komponálta. A kor legnépszerűbb műfaja volt a különböző szerzők műveiből összeszerkesztett pasticcio, ami olaszul pástétomot is, meg zűrzavart is jelent. A pástétomoperák az összeállítóik neve alatt futottak.