Eddig mázlink volt a járvánnyal, de jó volna adatokat is gyűjteni a terjedéséről
A szakemberek sem tudják, miért volt sokkal enyhébb a járvány a kelet-közép-európai országokban, mint nyugaton. Amott azonban többet tudnak a vírus terjedéséről, így pontosabban látják, mikor milyen korlátozásokra van szükség.
Sok összetevője lehet annak, hogy Európa keleti felén csendesebben folyt le a járvány, de pontosan még nem tudni az okait, előre látni pedig képtelenség volt – mondja Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója. Számos magyarázat kínálkozik.
Szerepet játszhattak például a Nyugat-Európához képest gyorsan meghozott korlátozó intézkedések a járvány kezdeti szakaszában, a BCG-oltás, ami bizonyos mértékű immunitást adhat a koronavírus ellen, de az is, hogy Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, az USA sokkal fontosabb turisztikai célpontok, és sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le a reptereik, így ott jóval több behurcolt esetből robbant ki a járvány.
Csányi Vilmos: Kiváló táptalaja van a vírusoknak, csodálkozom, hogy még mindig itt vagyunk
„Ne legyenek illúzióink, előbb-utóbb jön egy, az Ebolához hasonló gyilkos kórokozó" - mondja az etológus, aki szerint a koronavírus elleni intézkedések arra jók voltak, hogy megtanultunk védekezni. HVG: Mi az oka a járvány ilyen gyors megtorpanásának Kelet-Európában? Hova tűnt, volt-e egyáltalán?