Az Európai Unió puszta létét fenyegeti a koronavírus-járvány miatti befagyás

„Az emberek akkor érzik igazán, mennyire fontos vívmány a szabad mozgás, amikor újra ellenőrzések, egyenruhák és adminisztratív nehézségek sokaságával szembesülnek a határokon”

– mondja Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki szerint Európa is vízválasztóhoz érkezett. Vagy tovább mélyül egy jobban látható, hatékonyabb belső gazdasági kohézió és kitágított teherviselés, szolidaritás felé, valamint az egységes és határozott külpolitikai fellépés irányaiban, vagy pedig megmarad az együttműködés jelenlegi, sokszor széttartó formája.

A mostani gazdasági válság dimenziói a háborús évek visszaesésére emlékeztetnek. Azzal a markáns pozitív különbséggel, hogy fizikai értelemben semmit nem kell újjáépíteni, de az európai emberek normális jövőbe vetett bizalmát gyorsan vissza kell tudni szerezni. Ilyenkor pedig a nagy, fontos (pl. költségvetési) ügyekben az EU-nak egységesen kellene fellépnie. Azonnali és érezhető segítséget kellene nyújtani az embereknek és a vállalkozásoknak ahhoz, hogy továbbra is bízzanak az intézményekben.

 Emiatt láthatott napvilágot – az átlagpolgár számára nehezen megfogható monetáris könnyítésen túlmenően – az Európai Központi Bank úgynevezett helikopterpénz-osztási tervezete is, amely során mintegy 1000 eurót juttatna közvetlenül az eurózóna-tagok családjaihoz. Ám ez is csak egyike lehet a sokféle és folyamatosan adagolandó konjunktúraélénkítő lépéseknek, amelyek közül a legsürgetőbb a munkapiac és a munkaalkalmak életben tartása.

Helikopterpénz az MNB-től? Csak nehogy kormányközeli reptereken landoljon

Jól megdicsérte a pénzügyi kormányzatot a Költségvetési Tanács: egyetért azzal, hogy az államháztartás hiánya az idén sem lépheti túl a hazai össztermék három százalékát, és helyesli, hogy a növekvő államadósság finanszírozásában alapvetően belső forrásokra számít. Ebből a véleményből némi kremlinológiai, pontosabban orbánológiai rutinnal csupán két apró mellékmondat tűnik föl.

A személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása az EU lényege – szögezi le Hoffmann Gábor Csaba, az EUjobs munkajogi tanácsadója is.

Ennek bármilyen korlátozása az unió végét jelentené,

ezért a tagok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezek az elvek ne sérüljenek. A munkaerő mozgásának fenntartásában mindenki érdekelt: a fogadó országok azért, mert gazdaságukat nem tudják működtetni, ha nem érkezik hozzájuk elég dolgozó, a küldő országok pedig azért, mert ez az ára annak, hogy az EU többi szabadságát is élvezzék. Másrészt nem is feltétlenül tudnának mit kezdeni az otthon maradtakkal. A válság után remélt fellendülés során pedig a fejlett gazdaságoknak várhatóan szükségük lesz az Európa más részeiből érkező munkaerőre.