1 perc
2020.04.18. 12:15
Elektromos bérhajózással és flották üzemeltetésével foglalkozik az Első Balatoni Elektromos Hajótársaság Zrt., amelyet egy ilyen hajókat gyártó magyar vállalkozás, az Aqwia alapított.
Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.
A fejlett világban az emberek a szükségleteiknél többet vásárolnak. Miért viselkednek így, és milyen következményei vannak a túlfogyasztásnak? – erről szól a Netflix dokumentumfilmje, amelyben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia.
Ahogy a sportolók adják át egymásnak a stafétabotot, úgy viselkednek különböző idegsejtcsoportok az agyban, gondoskodva arról, hogy ne együnk se túl sokat, se túl keveset.
A tűzvésznél is veszélyesebb vallásellenesség és az érdektelenség pusztította el kis híján a Notre-Dame-ot kétszáz éve. A megsemmisüléstől egy becsvágyó uralkodó, egy romantikus regényíró és pár száz borospalack mentette meg. A 2019-ben kigyulladt, és újjáépített katedrálist december 7-én, alábbi cikk megjelenésének napján adják át.
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk második része.
Ha egy férfi kevésnek érzi magát a pozíciójához, nem fog beszélni róla, ahogy arról sem, hogy igazából szeretné, ha a főnöke megdicsérné. A munkahelyi szorongások ellenszere az önazonosság lenne, de ennek elérése sem könnyű, ráadásul már szőke nős vicceket sem lehet mesélni. Miért szorong sok férfi amiatt, hogy mindene meglegyen, amikor már mindene megvan? Mit éreznek a női vezetők jelenlétében? Milyen, amikor az X-generációsok „no pain no gain” világa összefeszül a becsvágyó fiatalokéval? Újabb cikkünket olvashatják a férfiszorongásokról.