Barcelonai karanténjában az orvosok tiszteletére táncol a friss Kossuth-díjas
Legmagasabb állami kitüntetését a járvány miatt még nem tudta átvenni, pedig már régóta vágyott erre az elismerésre Ladányi Andrea, aki Spanyolországból adott interjút a HVG-nek. A nemzetközileg ismert balettművész és koreográfus több évtizedes pályafutása során a társművészetek nagyjait is táncba hívta a film, a fotóművészet, a festészet és a színház területéről.
HVG: Barcelona jelenleg az otthona. Hogyan éli meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt bezártságot?
Ladányi Andrea: Irgalmatlan szellemi és fizikai fegyelemmel viselem ezt a mostani időszakot, hogy friss állapotban maradjak. Táncosként alapból is katonatiszti fegyelem jellemez. Naponta tréningezek, nyelvet és koreográfiákat tanulok a YouTube-ról. Barcelonában érzelmileg elementáris kezdeményezés indult el: esténként ötmillió ember tapsol az orvosoknak és a nővéreknek. Azt találtam ki, hogy ezalatt improvizálok, és átküldöm az egyperces performance-okat a szintén itt élő Bánki Ákos festőművésznek, aki videófestést készít hozzájuk. Mindennap kirakjuk ezeket a közösségimédia-oldalakra.
HVG: Olaszország után Spanyolországban a legsúlyosabb a koronavírus-járvány. Hogyan fogadta a környezete a szükségállapotot, a szigorító intézkedéseket?
L.A.: Az élelmiszerboltok, a dohányüzletek és a gyógyszertárak kivételével minden zárva. Kiürültek az utcák. Az emberek hozzáállása lenyűgöző, komolyan betartják az óvintézkedéseket. Folyamatos a rendőri felügyelet, ha valakinél nincs bevásárlószatyor, megállítják, és hazaküldik. Nagyon figyelnünk kell egymásra, a szomszédainkra, a szociálisan nehéz helyzetű családokra. Mentálisan is súlyos következményei lehetnek a karanténnak, a gazdaságiakról ne is beszéljünk.