Hont András: A kormány lehet a veszélyhelyzet nyertese

Amennyiben tagja lennék a magyar Országgyűlésnek,

nem szavaztam volna meg az úgynevezett felhatalmazási törvényt.

Amúgy meg remélem, hogy volna bennem annyi tartás és szépérzék, hogy ebben a parlamentben már rég ne üljek ott, még ha az ellenkezőjére kifejezett igény mutatkoznék is, ami azért nem túl valószínű. A tartást úgy értem, hogy saját nézeteimhez, a rendszerről és a hozzá való viszonyulásról alkotott véleményemhez hűen; a szépérzéket meg egy Harrach-szónoklat retorikai mélységeit ismerve nem kell külön magyarázni.

Ugyanakkor elfogadom, hogy léteznek más megközelítések, más stratégiák. Vannak, akik a rendszer adta lehetőségekkel kívánnak a rendszeren változtatni. Azonban aki így döntött, az a szándékaitól függetlenül hozzájárulását adta a hatalomgyakorláshoz, és igazodnia kell Orbán Viktor szabályaihoz. Ez utóbbi hosszú ideje annyi, hogy megteszi, amit hagynak neki. Igen csodálkozom, amikor többen most úgy tesznek, mintha a parlament eddig korlátozott volna bármit is. Nagyon más mozit néztünk az elmúlt tíz évben.

Gomperz: SOS járványügyi intézkedések

Amíg a karanténba zárt ország egyik oldaláról a másikra fordult álmában, a nemzet imperátori jogkörökkel felhatalmazott vezetője a járvány feltartóztatásán fáradozott. A Kormányzó úr nem alhat, vesztegetni való időnk már nincs, hazánkat mikroszkopikus migránsok milliói ostromolják, a hajónkon léket vájó ellenzék a hátunk mögött játszik össze a kórokozókkal. Eljött a cselekvés ideje.