18 ábrán mutatjuk meg, milyen a Fidesz alkotta sajtószabadság
6 perc
2020.11.17. 13:30
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
A vírusjárvány nemcsak a mindennapi életünkben hozott változást, hanem a politikához való viszonyunkhoz is: amíg öt éve még csak 34–36 százalék mondta azt, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a politika iránt, ma már minden második állampolgár – derül ki Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásból, amely 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit.
Persze már nem ugyanonnan tájékozódunk: miközben néhány éve még a tévéadók voltak az első számú politikai-közéleti hírforrások, addig mára az internetet már legalább ennyien használják tájékozódásra. Ha pedig csak azokat nézzük, akiknek van nethozzáférése és használják is a világhálót, akkor egyértelműen ez a nyertes tájékozódási pont: 71 százalék a tévé 50 százalékával szemben.
Ebben is szerepe volt a kutatás szerint a koronavírus-járványnak, hiszen sokan akartak azonnal fontos információhoz jutni, akár egészségügyről, akár politikáról van szó. Az nem meglepő, hogy az idősek a fiatalokhoz képest kevesebbet használják a világhálót, náluk például még mindig a tévé a fő tájékozódási eszköz: a 60 év felettieknek még 84 százaléka használja rendszeresen politikai tájékozódásra, miközben a 40 év alattiaknál ez csak 30 százalék.
De nem csak a kor számít:
a tévé és az internet választásának aránya a fideszesek körében 64:23, az ellenzékiek körében pedig 26:59.
Azaz az ellenzékiek jóval nagyobb arányban fordulnak az internet felé, ami a kutatók szerint minden bizonnyal összefügg a hagyományos csatornákon az elmúlt években bekövetkezett kormányzati térfoglalással. Azok, akiknek nincs pártpreferenciája, kiegyensúlyozottabb képet mutatnak, ám a 37:49-es aránnyal az ellenzékhez állnak közelebb.
Amennyiben a részleteket nézzük, úgy azt látjuk, hogy a televíziók közül legtöbben – ahogy az elmúlt években – az RTL Klubról tájékozódnak, ezt követi a TV2, majd a többi versenyző.
A kutatás szerint az internetes hírportáloknál nem ennyire egyértelmű a helyzet, közöttük ugyanis tovább éleződött a korábban is szoros pozícióharc. Jelenleg holtversenyhez közeli helyzetben áll az élen a 24.hu, az Index, a hvg.hu és az Origo, miközben megerősítette ötödik helyét a 444.hu.
Persze az online újságokat vizsgálva nem lehet szó nélkül elmenni az Index ügye mellett: október első felében a szavazókorú népesség közel háromnegyede hallott arról, hogy a nyáron az Index teljes szerkesztősége felmondott. A legtöbben azt gondolják, hogy a kormány valóban befolyásolni próbálta a tartalmakat (67 százalék) és csak 27 százalék feltételezi, hogy valami más állt a konfliktus hátterében. Az utóbbi vélekedés leginkább a kormánypárti szavazókra jellemző, kétharmaduk (68 százalék) gondolja így.
A tájékozott olvasók 18 százaléka bojkottálja a portált az eset óta, 23 százalék pedig ritkábban olvassa, mint korábban. Ha ugyanezt a korábbi olvasók arányában vizsgáljuk, az derül ki, hogy 28 százalék teljesen elfordult az Indextől, 35 százalék ritkábban kattint rá, de még mindig olvassa és 37 százalék azok aránya, akik változatlanul olvassák a hírportált.
Rendkívül rossz hír a magyar médiaviszonyokról, hogy jelenleg kisebbségben vannak az országban azok, akik úgy látják, Magyarországon jól lehet tájékozódni a médiából, ráadásul az arányuk folyamatosan csökken. 2016-ban még a kérdésre válaszolni tudók 38 százaléka látta úgy, hogy a sajtóból meg lehet ismerni a valóságot; jelenleg már csak a felnőtt népesség negyede véli így.
Ezek után nem meglepő, hogy a válaszadók 74 százaléka szerint a magyar média elfogult, melyben az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké.
Bár a Fidesz gyakran hangoztatja, hogy sajtóellenszélben kell kormányoznia, ezzel szemben nemcsak a valóság áll, hanem az emberek érzete is: a válaszolni tudók 82 százaléka szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában, azt pedig, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi.
Sokatmondó, hogy még a kormánypártiak kétharmada szerint is a kormánynak van nagyobb befolyása, közülük is csak 12 százalék mondja azt, hogy az ellenzéknek.
Mindez azért is érdekes, mert 78 százalék szerint egyáltalán nem elfogadható, ha pártok vagy más politikai szereplők beleszólnak egy médium tartalmába, vagy ellenőrzik, hogy megjelenhet-e valami. Érdekesség, hogy ezt még a kormánypárti szavazók is így látják, igaz, körükben jóval magasabb az átlagosnál (28 százalék) azok aránya, akik „teljes mértékben” vagy „inkább” elfogadhatónak tartják az ilyen jelenségeket.
Ezek után nem meglepő, hogy a média közvetlen befolyásolását a lakosság szűk többsége (56 százalék) nagyon jellemzőnek véli ma Magyarországon, további 27 százalék szerint előfordul, de nem jellemző.
Sokatmondó adat az is, hogy a népesség 39 százaléka rendszeresen fogyaszt kormánypárti sajtóterméket (TV2, köztévé, HírTV, Pesti TV, Magyar Nemzet, Ripost, megyei napilap, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, 888.hu, origo.hu, ripost.hu, pestisracok.hu, Demokrata), miközben egyáltalán nem tartja elfogadhatónak, ha a politikai szereplők közvetlenül beleszólnak a tartalomba.
A felmérés szerint különösen drámai különbségek láthatók a hírforrások hitelességének megítélésében. A kutatók szerint ez sajnos hosszú távon is komoly korlátja a politikai oldalak közötti higgadt párbeszédnek, hiszen az ellentétes politikai oldalon állók a másik oldal által hitelesnek tekintett médiumokat sem tekintik komoly hírforrásnak.
Némileg meglepő következtetése volt a kutatásnak, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA), amely egy kézben fogja össze a fideszes médiatartalmakat mindössze a felnőtt lakosság negyede hallott, ha pedig csak a kormánypártiakat nézzük, úgy csak 16 százalék.
Összességében az elmondható, hogy a lakosság valamivel aggasztóbbnak tartja a média helyzetét, mint két évvel ezelőtt. A kormánypárti szavazók igen nagy hányada gondolja úgy, hogy az ellenzéki sajtó jellemzően valótlan állításokkal próbálja lejáratni a kormányt és azok is többségben vannak ebben a körben, akik bosszantónak találják, hogy milyen sok helyen jelennek meg a Fidesz tevékenységét negatívan bemutató információk. Mindez a kutatók szerint nem csak az elkötelezettségükről és a kormányba vetett bizalmukról árulkodik, hanem arról is, hogy a sajtó szerepével kapcsolatos liberális elképzeléseik (többségük egyetért azzal, hogy fontos a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a kormány kritikus bemutatásának lehetősége) inkább csak a szavak szintjén érvényesek.
A kutatásból, melynek elkészültét a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta, kiderül az is, hogy minden tizedik magyar továbbra is előfizetője közéleti napi- vagy hetilapnak, 8 százalék pedig megyei napilapnak.
A legolvasottabb hetilap továbbra is a HVG, ez nem változott az elmúlt években.
Új jelenség viszont az önkéntes támogatás, a lakosság 5 százaléka már fizet valamilyen médiumnak – nem meglepő módon nem az állami hirdetésekkel kitömött kormánymédiát támogatják, mivel főleg ellenzéki szavazókról van szó.
A támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat. Csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja; a többségnek az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.