Visszaeső bűnözőből terrorista: meg lehetett volna jósolni a bécsi vérengzést?

Alapfokú kriminológiai ismeretek is elengedőek lehettek volna annak felmérésére, vajon várható-e tőlük újabb erőszakos tett? Joggal vetődik fel a kérdés a néhány héttel ezelőtti bécsi, illetve drezdai terrorista esetében. Mindketten húszéves, gyökereiktől elszakadt, radikalizálódott iszlamisták voltak.

Az osztrák fővárosban lövöldöző – albán származású, de ausztriai születésű – Kujtim Fejzullai korábban börtönbe is került, mert többször az Iszlám Állam terrorszervezethez akart csatlakozni. A Drezdában október végén egy férfit halálra késelő, egy másikat súlyosan megsebesítő szíriai menekült pedig azért lehetett volna eleve gyanús, mert a befogadó országban egyre ellenségesebbé vált, terrorszervezetekkel vette fel a kapcsolatot, és többféle, köztük erőszakos bűncselekményt követett el.

Nem lett volna szabad szabadon hagyni egyik elkövetőt sem – ám ez inkább csak utólag jelenthető ki. Előre megjósolni (vagy kizárni) a visszaesést sokkal nehezebb. Márpedig erre nagy szükség lenne, mind a társadalom, mind a börtönből valóban szabadlábra bocsátható elítéltek szempontjából.

A gyilkos bécsi ámokfutás kikezdheti a járvány miatt is feszült Európa idegrendszerét

Csaknem négy évtizede nem látott véres terrortámadás rázta meg az osztrák fővárost. Szakértők szerint a bécsi merénylet a franciaországi mészárlásokkal együtt sem feltétlenül jelenti azt, hogy terrorhullámmal van dolgunk, bár a végső mérleg megvonására azért illik pár hetet várni.