Afganisztán, ahol a Szovjetunió után az USA sem tudott háborút nyerni
6 perc
2020.03.07. 06:30
Az egykor a New York és Washington ellen támadást intéző terroristákat bújtató táliboknak tett engedményekkel próbálja lezárni történetének leghosszabb háborúját az USA Afganisztánban. A kabuli kormány úgy érzi, magára hagyták, de Donald Trump az elnökválasztás előtt külpolitikai sikert akar.
Stabil, szabad és békés Afganisztán megteremtésének ígéretével indította meg a légicsapásokat Afganisztán ellen 2001. október 7-én George W. Bush republikánus amerikai elnök, aki azt akarta megbosszulni, hogy a kabuli rezsim által védelmezett al-Káida dzsihádista szervezet repülőgépek eltérítésével mintegy háromezer halálos áldozatot követelő terrortámadást hajtott végre New York és Washington ellen. A hadművelet neve Tartós Szabadság, a cél pedig a Talibán megsemmisítése, illetve a liberális demokrácia megteremtése volt az ázsiai országban.
A 2009-ben hivatalba lépett demokrata Barack Obama már beérte volna azzal, ha a tálibok lemondanak az erőszakról, és tiszteletben tartják az időközben elfogadott alkotmányt, ami Afganisztánban addig nem ismert szabadságjogokat garantál. Az USA és a Talibán által a múlt szombaton, Katar fővárosában, Dohában aláírt békemegállapodás lényege csupán az, hogy
az USA ki akar szállni a története leghosszabbjává vált, több mint kétezermilliárd dollárt fölemésztő háborújából,
amitől Donald Trump elnök politikai osztalékot remél a november 3-ai választáson.
A békemegállapodás aláírása: