Martin József Péter: A társadalom kettészakadása felerősíti a korrupciócsömört

HVG: A külügyminiszter egy közpénzen gazdagodó oligarcha jachtján nyaral, a kormányfő szintén egy lekötelezettje magángépen jár focimeccsekre. Miért nem bosszantja ez az embereket?

Martin József Péter: Bosszantani valószínűleg bosszantja, de túl mély az apátia a magyar társadalomban ahhoz, hogy ezek az ügyek ellenállást váltsanak ki. Én a Borkai-ügyet annak idején fordulópontnak gondoltam, de végül nem lett az. Egy tavaly év végén lekérdezett Eurobarometer-felmérés szerint az EU-s országok között jelenleg Magyarországon a legmagasabb a korrupció toleranciaindexe, nálunk mindössze a lakosság 38 százaléka szerint elfogadhatatlan a korrupció. Ugyanakkor durva leegyszerűsítés lenne kijelenteni, hogy az embereket nem érdekli a korrupció. A magyarok 87 százaléka súlyos problémának látja szemben az uniós átlaggal, ami 71 százalék. Egy júliusi Publicus-kutatás szerint a fideszesek 70 százaléka is azt mondja, hogy az uniós pénzeket szabálytalanul használják fel. Felméréseink egyébként azt mutatják, hogy

bár elvileg elítélik a magyarok a korrupciót, mégis a hazai élet elkerülhetetlen velejárójának tartják.

A magyar társadalom polarizációja is felerősíti a korrupciócsömört, hiszen a végletesen kettéosztott politikai és médiatérben hosszú ideje többnyire csak az ellenséges „másik oldal” korrupcióját állítják pellengérre, ami már önmagában is egyfajta „tanult tehetetlenségérzetet” vált ki az emberekben.

Olyan rossz a korrupciós helyzet, hogy a kormány inkább máshogy mérné

Papíron szépen mutat a kormány új korrupcióellenes stratégiája, de a legbeszédesebb az, ami kimaradt belőle. Például a konkrét korrupciós botrányok és azok tanulságai.

HVG: A mai ügyeknél lényegesen kisebb súlyú Tocsik-ügy a Horn-kormány bukásához vezetett. Mi változott azóta?