Tündérmesében ringatják a világot, miközben ha kémkedésről van szó, mindenkinek mindenki gyanús

Elterelő hadművelet vagy véletlen egybeesés – latolgathatják összeesküvéselmélet-hívők, hogy vajon a múlt hét elején miért épp akkortájt keveredett (újabb) adatlopási ügybe a kínai hadsereg titkos kutatóközpontja, illetve a Huawei, amikor az amerikai hírszerzés (egyik) legnagyobb botránya is kipattant. Mindenesetre „adatszivárgási szempontból” igencsak mozgalmas volt a február 10–12. közötti időszak.

Elsőként az USA igazságügy-minisztere vádolta meg a kínai néphadsereg négy tagját a 2017-es Equifax-adatlopás véghezvitelével. Másnap a The Washington Post napilap szellőztette meg, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évtizedekig lehallgatta a világ államainak – köztük saját szövetségeseinek – jó részét, titkosítóberendezéseken keresztül. Rá egy napra pedig ismét Kína következett: a The Wall Street Journal információi szerint a Huawei távközlésieszköz-gyártó cég az általa kiépített mobilkommunikációs infrastruktúrán keresztül kémkedik a felhasználók után (erről részletesebben lásd Kiberháború című keretes írásunkat a cikk végén).

Ez utóbbi két ügy hasonlósága alapján talán jobban érhető, miért ódzkodik mostanában az Egyesült Államok kormánya a kínai gyártású kommunikációs berendezésektől. Nem is olyan régen még maga is egy látszólag független cég titkosságot ígérő eszközein keresztül hallgatta le a fél világot – derült ki a The Washington Post és a német ZDF közszolgálati televízió oknyomozásából. Ehhez az 1970-ben csendben felvásárolt, titkosítóeszközöket gyártó, szakmailag nagy tekintélynek örvendő svájci céget, a Crypto AG-t használta fel a CIA. A vállalat már a második világháború óta kapcsolatban volt az amerikai hadsereggel, mióta alapítója, az Oroszországból a forradalom elől Svédországba menekült Boris Hagelin kézi kódolómasinákat adott el nekik.