Csaknem 40 éve kiirthatatlan a KGB-s fake news az AIDS eredetéről

5 perc

2020.08.31. 11:00

Jóval a Facebook előtt, kézműves titkosszolgálati módszerekkel szokatlanul sikeres konteót gyártottak Moszkvában és Kelet-Berlinben arról, hogy a HIV-vírus egy amerikai laborból szabadult ki.

Új és veszélyes biológiai fegyvereket fejlesztett a Pentagon, és e kísérletek során hozta létre a szerzett immunhiányos tünetegyüttes, az AIDS kórokozóját, amelyet aztán az amerikaiak Pakisztánban formáltak tovább, hogy onnan fertőzzék meg Indiát. 1983. július 7-én jelent meg ez az állítás egy kis indiai angol nyelvű újság, a Patriot olvasói levélnek álcázott cikkében (lásd a nyitóképen), amelynek szerzője a nevét nem vállalta ugyan, ám annyit elárult magáról, hogy „jól ismert amerikai tudós és antropológus”.

A hír nemigen keltett visszhangot a szubkontinensen, és el is felejtődött volna, ha két évvel később nem szerepel forrásként egy szovjet újságcikkben. A tekintélyes Lityeraturnaja Gazeta már azt is tudni vélte, hogy az Afrikában és Dél-Amerikában gyűjtött „legfertőzőbb vírusokból” létrehozott HIV-et (humán immundeficiencia-vírust) az amerikaiak Haiti és az USA – egyébként gyanútlan – marginalizált csoportjain (homoszexuálisokon, drogfüggőkön, hajléktalanokon) tesztelték, mielőtt elszabadult a kórokozó.

A két cikk feltűnő közös vonása, hogy a betegséggel kapcsolatos állításaik többsége helytálló volt, nyilvános, ellenőrizhető forrásokból származott, csupán a legfőbb kijelentése csúsztatott szándékosan – állítja Thomas Boghardt amerikai kémtörténész, aki 2009-ben tárta fel az AIDS-konteót. Írásából kiderül, hogy a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB által vezérelt álhírkampány több szempontból is a fake news gyártás klasszikus példája volt – még a közösségi média előtti korból.

A Pravda rajzán egy kutató eladja a hadseregnek az AIDS vírusát /// A majmos változatot meg rasszistának tartották
United States Department of State

Az említett első közlemény például egy Moszkvától független országban és sajtóorgánumban, az oroszokhoz látszólag nem köthető szerzőtől jelent meg, így később bátran lehetett hivatkozási alapként használni. Az AIDS-sztori fabrikálói jól éreztek rá arra is, hogy a nyugati közvéleményt régóta aggasztja a vegyi és biológiai fegyverkezés, az amerikaiak pedig (néhány korábbi botrány nyomán) különösen ki vannak hegyezve erre a témára. Kapóra jött az is, hogy a nem sokkal korábban azonosított betegség eredetéről nem volt még megbízható tudományos magyarázat.

A konteó elterjesztésében a Szovjetuniót akkortájt az is fűthette, hogy az Egyesült Államok az 1980-as évek első felében több ízben megvádolta biológiai és vegyi fegyverek fejlesztésével és – például Délkelet-Ázsiában – bevetésével, illetve, hogy ezzel megszegi a genfi egyezményeket.

Az igazán hatásos álhírhez azonban nem volt elég az újságcikkeknek álcázott pletyka, kellett egy hiteles arc is. Így lett a jól felépített titkosszolgálati akció (hivatalos nevén: Fertőzés hadművelet) része egy köztiszteletben álló keletnémet tudós, Jakob Segal.