A Millenium Falcon, avagy fapadossal az űrbe – Elon Musk életútja, 6.rész

Miután kitúrták a PayPalból és túlélte az afrikai vakációja alatt összeszedett maláriát („Majdnem meghaltam – emlékezett Musk. – A pihenésről a következő tanulságot vontam le: ha szabira mész, véged.”), visszatért rakétákról és űrutazásokról szóló gyerekkori vágyálmaihoz. Úgy érezte, többre hivatott, mint hogy internetes szolgáltatásokat hozzon létre, s ehhez tudatosan választotta Los Angelest következő lakóhelyéül.

Dél-Kalifornia enyhe, egyenletes időjárásának köszönhetően a város az 1920-as évektől fogva kedvelt célállomása volt a repüléstechnikai iparnak, amikor is a Lockheed Aircraft Company megkezdte a működését Hollywoodban. A USAF (United State Air Force, az Amerikai Egyesült Államok Légiereje), a NASA, a Boeing, valamint miriádnyi ember és szervezet Los Angelesben és környékén végezte legkorszerűbb gyártási és kísérleti tevékenységét. Muskban ugyan még nem körvonalazódott, pontosan mit is akar az űrben, de arra rájött, hogy ha Los Angelesben van, a legnagyobb repüléstechnológiai koponyákkal lesz körülvéve.

A repüléstechnológia képviselői közül elsőként a Mars Society (Mars Társaság) nonprofit szerveződés űrrajongóinak igencsak vegyes társaságával találkozott. A Mars Society elkötelezte magát a vörös bolygó felfedezése és betelepítése mellett, és 2001 közepén szponzorkereső és adománygyűjtő rendezvényt szerveztek. A fejenként 500 dolláros belépővel látogatható összejövetelt az egyik vagyonos tag házában tervezték megtartani, és szétküldték a meghívókat a szokásos szereplőknek. Robert Zubrint, a csoport vezetőjét igencsak meglepte, hogy egy Elon Musk nevű illetőtől is kapott választ, holott senki sem emlékezett rá, hogy meghívták volna. „Egy ötezer dollárról kiállított csekk érkezett tőle” – idézte fel Zubrin.

Amikor eljött a vacsora napja, Zubrin maga mellé ültette Muskot a VIP-asztalhoz, ahol James Cameron rendező és űrrajongó, és Carol Stoker, a NASA Marssal foglalkozó bolygótudósa is ott ült. Míg mindenki pénzt igyekezett szerezni Musktól, ő ötletekre és kapcsolatokra vadászott. Végül csatlakozott a Mars Society igazgatótanácsához, s további 100 ezer dollárt adományozott egy sivatagi kutatóállomás céljaira. Barátai attól tartottak, elment a józan esze.

A Mars Társaság most is vezető szerepet játszik a szakmában, épp a múlt héten tett közzé egy új dalt Félúton a Mars felé címmel, a Mars-kutatók eddigi eredményei előtt tisztelegve:

Minél többet gondolkodott Musk az űrről, annál fontosabbnak tűnt a meghódítása. Úgy érezte, mintha az emberiség elveszítette volna a jövőbe vetett hitét. Musk szerette volna inspirálni a tömegeket, feléleszteni a tudomány, a felfedezések és a technológia ígéretei iránt érzett szenvedélyüket.