Révész Sándor: Mit kezdjünk azzal, hogy Bogdán László a cigányokat is bírálta?
Sokan félreértették, mások félremagyarazták, netán szándékosan, saját politikai céljaikra használták föl azt, hogy a bő két hete elhunyt Bogdán László reflektív módon, gyakran igen kritikusan gondolkozott és fogalmazott saját közösségéről. Vélemény.
„Különben ebben a mértéktelen antiszemitizmusban maga a zsidóság, sőt az egész magyar liberalizmus is bűnös. Az utolsó huszonöt év alatt a zsidókérdés tabuvá lett Magyarországon. (...) A zsidóságot nem volt szabad sem bírálni, sem figyelmeztetni. Aki például megállapította a magyar zsidóság számbeli túltengését a szellemi élet vezető pozícióiban, mely éppen nem felelt meg sem országos átlagszámának, sem szellemi-erkölcsi fajsúlyának; aki megjegyezte, hogy a zsidóság túlzott érvényesülése gyakran nem magasabb intelligenciát, csak tekintetnélkülibb könyököt és vastagabb arcbőrt jelent; aki analizálni merte azokat a káros tulajdonságokat, melyeket az évszázados gettó fejlesztett ki a zsidóságban; aki utalni bátorkodott arra, hogy idegen uzsorásoknak beözönlő csapatai mily veszedelmesek az egyszerű falusi kultúrákra nézve; aki kritizálni merészelte a budapesti metropolisz zsidó intellektüel szellemi életének számos ízléstelenségét és ripők amoralizmusát stb. stb.: az ilyen ember rögtön közveszélyes, durva, műveletlen antiszemitaként lett beállítva, akit az egész sajtó lehurrogott, sőt lehetetlenné tett.”
Mit szólnának ma ehhez a szöveghez (mutatis mutandis) az antiszemitizmus ellen harcolók?
Ezt a szöveget az antiszemitizmus ellen legerőteljesebben harcoló, a magyarországi antiszemita kurzust a legélesebb szavakkal leleplező Jászi Oszkár, a magyarországi antiszemiták kitüntetett célszemélye adta közre emigrációban a fehérterror dúlása idején (Magyar kálvária, magyar feltámadás, Bécs, 1920.).
Trianon. Kimondva - Jászi Oszkár: Az emigráció hazaárulása
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 - 8. rész. Jászi Oszkár írását felolvassa: Znamenák István.
Idézhetnénk hasonló szöveget Szabó Ervintől is. És sokaktól. Az antiszemitizmus sok ellenfelétől és üldözöttjétől. Olyan szövegeket, amelyek az antiszemita nézetek igazolására a legalkalmasabbak, hiszen zsidó mondja őket!
És akkor most mit szóljunk ahhoz, hogy Bogdán László – Isten nyugosztalja! - cigánybűnözésről beszélt meg a cigányok önhibájáról, amellyel szembe kell nézniük, csak a cigány hangadók és gádzsó barátaik lehurrogják, lehetetlenné teszik azokat, akik szembenéznek az igazsággal?!