Rendszerváltók30 – Dornbach Alajos: Politikai ügyekben soha egyetlen fillért sem fogadtam el
7 perc
2020.05.27. 14:00
1965-ben lett az "ellenzék ügyvédje", a Nagy Imre-per felülvizsgálati eljárásában ő képviselte az elítélteket, irányította a Soros Alapítványt, perelte az MSZMP-t. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddigi az alábbi személyiségek portréit közöltük: Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni /// Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt /// Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás /// Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz /// Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó /// Matolcsy György: Nem vagyok félős típus /// Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok /// Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz /// Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon /// Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk /// Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer /// Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás /// Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában /// Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni /// Kupa Mihály: Matolcsy rögtönzéseivel nem értettem egyet /// Györgyi Kálmán: Az ügyészség nem kvázi kegyelmi fórum /// Kopátsy Sándor: A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek /// Sólyom László: Nem barátkozom könnyen, nehezen tegeződöm /// Princz Gábor: Pandúr voltam, most a rablók oldalán állok /// Mádl Ferenc: Az SZDSZ és a Fidesz túlzott radikalizmusát nem pártolom /// Alexander Brody: Férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia /// Széles Gábor: Camus-n és Kafkán nőttem fel /// Nagy Sándor: Kádári módon sakkoztak a káderekkel /// Lezsák Sándor: Soha nem gondoltam arra, hogy képviselő legyek /// Zwack Péter: Az Unicum a kedvenc italom, jól alszom tőle /// Palotás János: Ott volna a helyem a Fidesz-frakcióban is /// Ormos Mária: Utópiák nélkül még mindig a fákon ugrálnánk /// Békesi László: Miénk a kevés pénzzel gazdálkodó háziasszony szerepe /// Surján László: Az abortusz elítélését nem lehet rákényszeríteni az emberekre
HVG: Ön közismerten vallásos ember. Hogyhogy mégsem valamelyik keresztény jobbközép párt sorait erősíti?
Dornbach Alajos: 1956 életem meghatározó élménye volt, addig óvatos életet éltem. Képzeljék, akkor október elején még DISZ-titkárnak is megválasztottak. Az aktus során csak félve vallottam be, hogy még DISZ-tag sem voltam. 1956 októbere nagy kohó volt: bár mélyen katolikus családban nevelkedtem, rájöttem, nem feltétlenül a világnézet határozza meg egy ember fejlődését. Életre szóló barátságok szövődtek akkor hívő katolikusok, zsidók, ateisták, kommunisták között. Én később is a demokratikus ellenzék egy köréhez tartoztam. Úgy éreztem, semmi okom, hogy elhagyjam őket. Az SZDSZ képviselte határozottabb szembenállás jobban vonzott.
HVG: Van még valami, amire magyarázatot kérnénk: ön 1956 őszén forradalmi bizottsági tag s nemzetőr volt, ennek ellenére hagyták, hogy lediplomázzon...
D. A.: Csak az, hogy valaki nemzetőr volt, nem volt ok a kizárásra. Ellenem például csak 1958 tavaszán folytattak le egy fegyelmit, utolsó figyelmeztetést kaptam.
HVG: Fel sem merült önben, hogy disszidáljon?
D. A.: Dehogyisnem. Már a szüleimtől is elbúcsúztam, azután az indulás előtti éjszakát végigbeszélgettem egy jó barátommal — és maradtam.
HVG: Amikor úgy tűnt, végleg „megúszta”, 1959-ben letartóztatták, s két hónapot töltött a Gyorskocsi utcában. Végül mégis a pályán maradhatott. Pedig épp a napokban vált közismertté, hogy akkoriban háromezer jogászt űztek el a pályáról. Hogyan volt ekkora szerencséje?