Titokban akár Orbán apja is kereshet a Budapest–Belgrád vasútvonalon
4 perc
2020.05.27. 11:00
Tíz évig csak miniszteri engedéllyel lehet megtudni, hogy szállít-e követ a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához például a miniszterelnök apja, és hogy milyen dollárkifizetések történnek a jórészt kínai hitelből épülő beruházás során. A kivitelező konzorcium magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, amely a járvány miatti gazdaságvédelemre hivatkozva is kaphatott pénzt.
Mostantól a kormány élére állítja a garast, nincs több megkérdőjelezhető stadion, grandiózus presztízsberuházás – gondolhatta a magyar polgár, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pénzhiánnyal és a közös teherviseléssel indokolta az önkormányzatok és a pártok forrásainak megcsapolását a járvány elején. Aztán teltek-múltak a hetek, és kiderült: a kormány pénzköltési prioritásait nem írta felül a válság. Ahogy a boldog békeidőkben, ezúttal is akadtak átcsoportosítható milliárdok, tízmilliárdok egyebek mellett régi és új sportberuházásokra, határon túli fejlesztési programokra.
166 milliárdot szórtak szét a gazdaságvédelmi alapból két nap alatt
A gazdaságvédelmi milliárdokból a Mészáros Lőrinc részvételével zajló Budapest-Belgrád vasútvonal felé is hullott.
Az évek óta előkészítés alatt álló, kínai áruk fuvarozására szánt Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszára egyenesen a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból került újabb 82 milliárd forint. Gulyás szerint persze nincs itt semmi ellentmondás, a beruházás munkahelyeket tart meg és teremt, így a gazdaság védelmét szolgálja.
A miniszternek a maga nyakatekert módján igaza van, azt azonban a kormányon kívülről nehéz felmérni, megéri-e ebben a formában „gazdaságvédelemre” költeni. A kormánypárti kétharmad ugyanis megszavazta, hogy tíz évig ne kelljen nyilvánosságra hozni semmiféle, a beruházással kapcsolatos tanulmányt és szerződést. A dokumentumok kiadásáról a külgazdasági miniszter dönt – ráadásul úgy, hogy előtte konzultál a kínai féllel.
Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett
Hűtlen kezelést gyanít a képviselő.
Utóbbi aligha jár rosszul, hiszen a felújítást a magyar adófizetők finanszírozzák, Peking csak hitelt ad – a teljes, mintegy 670 milliárd forintos beruházási összeg 85 százaléka erejéig. Az építkezésben részt vevő kínai cégek ráadásul fontos uniós referenciát szereznek – ez akkor is meglesz, ha a vasútvonalat végül semmire sem használják. A titkosításról szóló törvény értelmében minden, dollárban történő kifizetést a Bank of China magyarországi leányánál vezetett számlán kell kezelni. A közvélemény esetleg majd tíz év múlva értesülhet arról, mifélék voltak ezek.