"A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek" – Kopátsy Sándor emlékére

HVG: Hatvanhét évesen lett sztárközgazdász. Önnek vagy a világnak kellett megváltoznia, hogy végül újra fölfedezzék?

Kopátsy Sándor: Úgy érzem, nem változtam. Természetemnél fogva baloldali liberális voltam és vagyok ma is. Közép-Kelet-Európában, úgy látszik, ennek most lett nagyobb keletje.

HVG: Megrögzött reformer — mondhatnánk önről, hiszen ott bábáskodott minden magyar gazdasági reformkísérletnél. Érez-e hasonlóságot 1954, 1968 és a mai helyzet között?

K. S.: Az a véleményem, hogy egy gazdasági reformot akkor is csinálni kell, ha nincs lehetőség politikai reformra. Nem egy modell vagy valamiféle kifundált irányítás az, ami szükséges, hanem egy olyan rendszer, amely képes önmaga hibáinak a kijavítására. 1968-ban is a mechanizmus lényeges elemeinek a hiánya volt a legnagyobb hiba. Magamat egyébként valóban reformközgazdásznak tartom, de ahogyan életemben soha nem jártam „rendes” utat, így ebben a kérdésben is „rendhagyó”, egyéni álláspontom van. Azt gondolom, erőltetett dolog volna a három időpontot összekapcsolni.

HVG: Mégis: ezeknél a reformkísérleteknél kik voltak ön szerint a legveszélyesebb ellendrukkerek?

K. S.: Nem kívánok személyeskedni, hadd ne mondjak neveket, de úgy érzem: a reformok legádázabb ellenségei a jehovista szektások és a karrierista sztálinisták voltak. Most viszont egyre inkább a nacionalizmust tartom a legnagyobb veszélynek. Ez mindig tragédiába vitt bennünket. Számomra Bartók, Ady és Bibó az igazi példakép, akiknél a magyarságtudat, a magyarságérzés mindig más népek megértésével párosult.

Meghalt Kopátsy Sándor közgazdász

Magyarország egyik legismertebb közgazdásza volt.